Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)
tal hozott (másodfokú) határozat minősül. A hatvannapos jogvesztő határidő tehát a másodfokú határozat közlését követő nappal kezdődik. Ha a vállalat a Be. 148. §-ának (4) bekezdésében megállapított nyolcnapos határidő után tesz panaszt, ennek és a panaszra hozható másodfokú határozat közlésének a hatvannapos határidő számítása szempontjából már nincs jelentősége. A hatvannapos határidő ilyenkor az első fokú határozat közlését követő nappal kezdődik. MK 40. szám (Az MK 59. számú kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A dolgozó táppénz iránti igényét [1975. évi II. törvény 98. § és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 108. §] az esetben is a társadalombiztosítási szervnél köteles előterjeszteni és érvényesíteni, ha őt a munkáltató biztosításra nem jelentette be. Ha a dolgozó igényét a társadalombiztosítási szerv elévülés folytán elutasította, ez nem zárja ki feltétlenül azt, hogy a dolgozó a bejelentési kötelezettségét elmulasztó munkáltatóval szemben a munkaügyi viták eldöntésére irányadó szabályok szerint kártérítési igénnyel felléphessen. MK 41. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 59. számú kollégiumi állásfoglalás.) MK 42. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A korkedvezményre jogot adó munkakörben (munkahelyen) eltöltött idő számítása szempontjából a ténylegesen betöltött munkakör (munkahely), nem pedig a biztosítási kötelezettség az irányadó. A korkedvezmény szempontjából közömbös, hogy a korkedvezményre jogosító munkaviszonyokban öt évnél hosszabb időtartamú megszakítás van; a szolgálati időnek azonban épnek kell lennie. Ha a szolgálati időben egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a szolgálati idő épségének megállapításánál a megszakítást megelőző szolgálati időt is figyelembe kell venni, ha a korkedvezményre jogosult a megszakítást követően legalább ötévi szolgálati időt szerzett. Az 1975. évi II. törvény (T.) 40. §-a szerint e törvény 39. §-ában meghatározott korhatárhoz (a férfiaknál 60 évhez, a nőknél 55 évhez) képest a korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozó férfit és nőt a jogszabályban megállapított időtartamú korkedvezmény illeti meg. A korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) töltött idő azonban nem szükségképpen azonos a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 63. §-ának (3) bekezdése szerint 51