Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

tal hozott (másodfokú) határozat minősül. A hatvannapos jogvesztő határ­idő tehát a másodfokú határozat közlését követő nappal kezdődik. Ha a vállalat a Be. 148. §-ának (4) bekezdésében megállapított nyolc­napos határidő után tesz panaszt, ennek és a panaszra hozható másodfokú határozat közlésének a hatvannapos határidő számítása szempontjából már nincs jelentősége. A hatvannapos határidő ilyenkor az első fokú határozat közlését követő nappal kezdődik. MK 40. szám (Az MK 59. számú kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A dolgozó táppénz iránti igényét [1975. évi II. törvény 98. § és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 108. §] az esetben is a társadalombiztosí­tási szervnél köteles előterjeszteni és érvényesíteni, ha őt a munkáltató biztosításra nem jelentette be. Ha a dolgozó igényét a társadalombiztosítási szerv elévülés folytán el­utasította, ez nem zárja ki feltétlenül azt, hogy a dolgozó a bejelentési kö­telezettségét elmulasztó munkáltatóval szemben a munkaügyi viták eldön­tésére irányadó szabályok szerint kártérítési igénnyel felléphessen. MK 41. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 59. számú kollégiumi állásfoglalás.) MK 42. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A korkedvezményre jogot adó munkakörben (munkahelyen) eltöltött idő számítása szempontjából a ténylegesen betöltött munkakör (munkahely), nem pedig a biztosítási kötelezettség az irányadó. A korkedvezmény szem­pontjából közömbös, hogy a korkedvezményre jogosító munkaviszonyok­ban öt évnél hosszabb időtartamú megszakítás van; a szolgálati időnek azon­ban épnek kell lennie. Ha a szolgálati időben egyhuzamban öt évet meg­haladó megszakítás van, a szolgálati idő épségének megállapításánál a meg­szakítást megelőző szolgálati időt is figyelembe kell venni, ha a korked­vezményre jogosult a megszakítást követően legalább ötévi szolgálati időt szerzett. Az 1975. évi II. törvény (T.) 40. §-a szerint e törvény 39. §-ában megha­tározott korhatárhoz (a férfiaknál 60 évhez, a nőknél 55 évhez) képest a korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozó férfit és nőt a jogszabályban megállapított időtartamú korkedvezmény illeti meg. A korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) töltött idő azon­ban nem szükségképpen azonos a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 63. §-ának (3) bekezdése szerint 51

Next

/
Thumbnails
Contents