Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

MK 35. szám Ha a munkajogi anyagi felelősség alapján kártérítésre kötelezett dolgozó megtérítési követelést támaszt a dolgozótársával szemben, az ebből eredő vitát nem lehet munkaügyi vitának tekinteni. A munkaügyi vita e jellegét nem érinti az, ha az igény érvényesítése előtt vagy az eljárás folyama alatt valamelyik fél személyében utódlás történt. Az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint másfél havi átlagkeresetével felel a kollektív szerződésben meghatározott felelős beosztású dolgozó, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladatai ellátása körében okozta. Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a felelős beosztású dolgozót anyagilag felelősségre vonják azért a kárért, amelyet a kártérítési igény érvényesítésének vétkes elmulasztásával okozott. A felelős beosztású dolgozónak a másfél havi átlagkereset erejéig terjedhető felelőssége azonban nem haladhatja meg annak a dolgozónak az anyagi felelősségét, akivel szemben a kártérítési igény érvényesítését elmulasztotta. A kártérítési igény érvényesítésének vétkes elmulasztása esetén az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontján alapuló felelősségnek a felelős beosztású dolgozóval szemben való érvényesítése nem szünteti meg a kárt okozó dolgozónak a munkajogi szabályok szerint őt terhelő felelősségét, az ő felelősségére változatlanul a munkajogi felelősségi szabályok az irányadók. Ha a kárt okozó dolgozónak az anyagi felelőssége a reá vonatkozó munkajogi anyagi felelősségi szabályok szerint még fennáll, a munkáltató a kártérítési igényt vele szemben akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény érvényesítését elmulasztó felelős beosztású dolgozóval szemben az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kártérítési igényt már érvényesített. A munkáltatónak a kárt okozó dolgozóval szemben támasztott erre az igényére változatlanul a munkajogi anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések az irányadók, a munkáltató azonban a kárt okozó dolgozó által megfizetett összeg erejéig a felelős beosztású dolgozót mentesíteni köteles, a Munkaügyi Kollégium 21. számú állásfoglalásában foglaltakra is figyelemmel. Az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a felelős beosztású dolgozóval szembeni igény érvényesítése esetén a munkáltató általában akkor jár el helyesen, ha a mulasztást észlelve, a kárt okozó dolgozóval szemben is érvényesíti a munkajogi anyagi felelősségen alapuló igényét, feltéve, hogy az igény érvényesítésére még lehetőség van. Ha azonban a munkáltató ezzel a lehetőséggel nem él, a felelős beosztású dolgozó saját személyében megtérítési igénnyel léphet fel a kárt okozó dolgozóval szemben az esetben, ha annak a munkáltatóval szemben a felelőssége még fennáll. A kárt okozó dolgozó megtérítési kötelezettségére ez esetben is a reá vonatkozó munkajogi anyagi felelősségi szabályok az irányadók. Az ebből a megtérítési igényből keletkezett vita azonban — minthogy nem a munkáltató és a dolgozója között, hanem a felelős beosztású dolgozó és a kárt okozó dolgozó között támadt — már nem tekinthető munkaügyi vitának. Ezért a vitát a polgári eljárásjog általános szabályai szerint kell elbírálni. Az Mt. 59. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint abban az esetben, ha a kárt többen együttesen anyagi haszonszerzés céljából szán47