Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a munkaviszony fenntartása annak életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné, vagy egyébként reá káros következményekkel járna. Vitássá vált, hogy a dolgozót, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személy képviselőjét ez a jog megilleti-e akkor is, ha bejelentésére a válla­lat a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi, a dolgozónak, ille­tőleg a korlátozottan cselekvőképes személynek ugyanabban a munkakör­ben, ugyanolyan munkabérrel, és azonos telephelyen belül megfelelő má­sik munkahelyet ajánl fel. Nem lehet kétséges, hogy az Mt. 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek a célja a dolgozó életének, egészségének, testi épségének megóvása. Az Mt. 33. §-a a vállalat kötelességévé teszi a munka megfe­lelő, egészséges és biztonságos végzése feltételeinek a megteremtését is. Ha a dolgozó (törvényes képviselő) kellő alappal teszi meg a vállalatnak az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján életének, egészségének, testi épsé­gének megóvása érdekében a szükséges bejelentést és a vállalat a szüksé­ges intézkedést haladéktalanul megteszi, a dolgozót ugyanabban a munka­körben, ugyanolyan munkabérrel és azonos telephelyen kívánja foglal­koztatni, a dolgozónak nincs joga azonnali hatállyal kilépni, mert az Mt.­ben megállapított jogokat az Mt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében tár­sadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Ha tehát a vállalat a dolgozónak (törvényes képviselőjének) a bejelentése alapján a kiemeltek szerinti szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi, a dolgozó ennek ellenére azonnali hatályú kilépéssel munkaviszonyát megszünteti, a dol­gozónak az azonnali hatályú kilépése joggal való visszaélésnek minősülne, ami pedig az Mt. 2. §-ának (1) bekezdése szerint tilos. Az ilyen kilépés jog­talan kilépésnek minősül. A közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Az Mt. 30. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság jogerős ítéletével közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Ennek következményei a fegyelmi elbocsátással azo­nosak. A Btk. 48. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazt a már meglevő tagságát, ál­lását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az eltiltás kizárja [(1) bekezdés]. A közügyektől eltiltás tartama a Btk. 50. §-ának (2) bekez­dése szerint az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Az eltiltás hatálya alá eső munkaviszonynak azonnali hatályú megszű­nésén nem változtat az a körülmény sem, ha a dolgozót az elítéltetés kö­vetkezményei alól mentesítik, vagy ha amnesztiában vagy egyéni kegye­lemben részesül. Ezekben az esetekben ugyanis nem téves (alaptalan) el­tiltás történt, az ítélet hátrányai alóli mentesítés stb. pedig a munkavi­szonyra semmilyen vonatkozásban nem hat ki. A kiemelt jogszabályok rendelkezése szerint tehát a bíróság jogerős íté­letével közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Ha a vállalat az MK 13. szám 21

Next

/
Thumbnails
Contents