Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

zödésének és az alperes kollektív szerződésének beszerzését sem. Ha a munkaszerződés a felperes munkakörét anyagkeverői munkakörben jelöli meg és a kollektív szerződés szerint cserépválogatói munka ezzel nem azonos munkakör, akkor az alperes intézkedését egyoldalú munkaszerződés-módosításnak, tehát jogellenes eljárásnak kell tekinteni. Mivel a munkaügyi bíróság ezeket a körülményeket nem tisztázta, ítélete megalapozatlan. (M. törv. I. 10 045/1975. sz.) 38. A fegyelmi büntetés végrehajtása után a dolgozó és a munkáltató csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést és csak ilyen megállapodás alapján lehet dolgozót a fegyelmi büntetéssel megállapított munkakörben és munkabérrel foglalkoztatni [Mt. 24. § (1) bekezdés]. Az alperes 1972. november 1-től áll a felperes lakásszövetkezet alkalmazásában, mint házfelügyelő. Munkabérét 900 forintban és természetbeni szolgáltatásokban állapították meg. A felperes 1973. október 11-én fegyelmi határozatot hozott, amelyben az alperes alapbérét hat hónapra — 1973. október 1-től 1974. március 31-ig terjedő időre — 200 forinttal csökkentette. Ugyanerre az időre mentesítette a pénzbeszedési munkák elvégzése alól, mivel éppen az elszámolásával kapcsolatos mulasztásai miatt indult ellene a fegyelmi eljárás. A felperes — bizalom hiányában — a fegyelmi határozatban megállapított idő eltelte után sem kívánta pénzbeszedéssel foglalkoztatni az alperest, s minthogy ily módon az alperes munkaköre ezzel a feladattal csökkent, a 200 forint alapbércsökkentést továbbra is indokoltnak tartotta. Ezért a lakásszövetkezet elnöke 1974. november 20-án írásban közölte az alperessel, hogy a munkaszerződést ennek megfelelően 1974. december 1-től kezdődő hatállyal módosítja. Az alperes ezt az intézkedést nem volt hajlandó tudomásul venni, s ezért a felperes panasszal fordult a közös munkaügyi döntőbizottsághoz. A panaszában kérte annak megállapítását, hogy az alperessel kötött házfelügyelői munkaszerződés úgy módosul, miszerint az alperes munkabére 1974. december 1-től havi 700 forint, ugyanakkor a tevékenységi köréből a pénzbeszedés kikerül. A munkaügyi döntőbizottság a felperes panaszát elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaszerződést csak közös megegyezéssel lehet módosítani, a felek között pedig e tekintetben nem jött létre megegyezés. A munkaügyi bíróság ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy „jogszerű volt a felperes részéről a munkaszerződés egyoldalú módosítása mind a munkakör módosulás, mind a bércsökkentés vonatkozásában". Az ítéletének indokaiban kifejtette, hogy a felperes az alperes munkabérét a teljes munkakör maradéktalan ellátására tekintettel állapította meg a havi 900 forintban. A munkafeladatok csökkentésére figyelemmel arányosan csökkenteni kellett az alperes munkabérét is. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Minthogy a felek között a munkaszerződés módosítása tekintetében megegyezés nem jött létre, sőt az alperes kifejezetten tiltakozott a módosítás ellen, a felperes a munkaszerződésben kikötött alapbért egyoldalúan nem módosíthatta. A munkaszerződésben kikötött alapbér egyoldalú megváltoztatásának — 168