Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

Munkaszerződés a vállalat és a dolgozó között változó munkahelyre is létrejöhet (Mt. V. 18. §). A változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a? alkalmazó vállalat — ellenkező megállapodás hiányában — egész működési területén foglalkoztathatja. Ez következik a munkaszerződés jellegéből és tartalmából. A munkahelyváltozásokkal eleve számolnia kell annak a dolgozónak, akit változó munkahelyre alkalmaznak, s a munkaszerződést a vállalat és a dolgozó ennek tudatában és ismeretében köti meg. Ha tehát a vállalat a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a vállalaton belül másik munkahelyre, illetőleg telephelyre irányítja át, a dolgozó ennek szükségességét és indokoltságát nem vitathatja. Munkaügyi vitát csak akkor kezdeményezhet, ha a dolgozónak a másik munkahelyen való munkavégzése, illetőleg foglalkoztatása tilos. Más a helyzet azonban akkor, ha az eredetileg állandó munkahelyre alkalmazott dolgozót a vállalat változó munkahelyű munkakörben kívánja foglalkoztatni. Erre a munkaszerződés módosításának szabályai szerint (Mi. 24. §, Mt. V. 23. §) csak a vállalat és a dolgozó között létrejövő megállapodás alapján kerülhet sor. MK 6. szám A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha célja a dolgozó valamilyen jogának csorbítása. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. Többször előfordul, hogy a vállalat és a dolgozó határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve. A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki. A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései (Mt. 23. §, Mt. V. 21. §, Mt. 28. §) nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után (Mt. 28. §) újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hoszszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ennek hiányában pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs akadálya. Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a vállalat részéről kellő érdek nélkül történik, és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától elesik (pl. felmondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől stb.). A jogoknak ilyen, a társadalmi rendeltetésüktől eltérő gyakorlása az Mt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében nem megengedett, s a dolgozót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem ér14