Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

határozatával helyt adott és kötelezte a felperest, hogy az alpereseket a C. táblázat I. képesítési fokozatába sorolja be. A felperes keresetében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az általa kiadott besorolási intézkedés helybenhagyását. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság utalt arra, hogy a 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint ügyintézőként kell besorolni azokat az érdemi munkát végző dolgozókat, akik tevékenységüket az ellenőrzés vonatkozásában is önállóan látják el. A felperes által 1971. június hó 1. napján kiadott ügykörjegyzék szerint az alperesek munkájukat a számviteli osztályvezető közvetlen irányításával végzik. Feladatkörükbe tartozik a kijelölt kereskedelmi egységek bolti elszámolási anyagának felülvizsgálata (ellenőrzése) és az ellenőrzés során tapasztalt rendellenességek jelentése. A könyvviteli rend szerint a kontírozást a főkönyvelő, számviteli osztályvezető, kontírozó (leíró) csoportvezető és a kontírozó könyvelők végzik. Helytállóan döntött tehát a felperes szövetkezet munkaügyi döntőbizottsága, amikor azt állapította meg, hogy az alperesek ügyintézői munkakört betöltő alkalmazottak, figyelemmel a hivatkozott rendelet 4. számú mellékletének C. jelű rendelkezésének utolsó mondatában foglaltakra is. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás nem alapos. Helytállóan mutatott rá az óvás, hogy a munkásök és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelet rendelkezéseit a felperes szövetkezetre alkalmazni kell. A 4. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazottak alapbérét a 4. számú mellékletben előírt besorolási feltételek, valamint az 5. számú mellékletben foglalt bértételek alapján kell megállapítani. A 6. § (2) bekezdése értelmében az e rendelet szerinti bértételeket az ágazati miniszter által — a munkaügyi miniszterrel, valamint a szövetkezetek tekintetében a szövetkezeti országos szövetséggel is egyetértésben — elrendelt időponttól, de legkésőbb 1973. január 1. napjától kell alkalmazni. Az (5) bekezdés szerint e rendelet alapján a munkások és alkalmazottak besorolását felül kell vizsgálni és a rendelet előírásainak megfelelően megállapítani. Az említett jogszabály végrehajtása tárgyában tette közzé a belkereskedelmi miniszter 2/1971. (VI. 24.) BkM számú rendeletét, amely 4. §-ának (2) bekezdésében előírja, hogy a kollektív szerződésben kell meghatározni többek között a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak munkaköri csoportjába tartozó munkaköröket. A felperesnek tehát az e rendeletben foglalt előírások szerint felül kellett vizsgálnia az alkalmazottak besorolását. E felülvizsgálat eredményeként sorolta az alpereseket munkaügyi és bérszaibályzatában az ügyviteli alkalmazottak körébe. A munkaügyi bíróság — az óvás álláspontjával ellentétben — nem sértett törvényt, amikor a perbeli munkaügyi vita elbírálása során figyelmen kívül hagyta az említett munkaügyi és bérszabályzatot. A szabályzatnak a kontírozó könyvelőket az ügyviteli alkalmazottak körébe soroló rendelkezése ugyanis jogszabályba ütközik. A belkereskedelmi miniszter a már említett 2/1971. (VI. 24.) BkM számú 255