Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

— az abban foglalt jogi minősítés megváltoztatása és az összegszerűség felemelése végett —, a bíróság az előbb említett jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a kereset tárgyában érdemben dönthet, a jogi minősítést megváltoztathatja és a marasztalás összegét is felemelheti. Ilyen esetben a Pp. 357. §-ának (2) bekezdése értelmében nincs lehetőség, de szükségtelen is a döntőbizottságnak új eljárásra való utasítása, a bíróság ugyanis — amennyiben azt szükségesnek tartja — a Pp. 355. §-ának (2) bekezdése alapján bizonyítást rendelhet el és lényegében megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a döntőbizottság tenne. Ennek során a dolgozó is maradéktalanul érvényesítheti jogait, így — többek között — a védekezését s az indítványait is előterjesztheti. A Pp. 356. §-ának (1) bekezdésében foglaltakból következik, hogy nincs akadálya annak sem, hogy a keresettel élő vállalat a per során módosítsa a kereseti kérelmét s ez eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó további igényét is érvényesítse vagy az igényét felemelje. A dolgozó kereseti kérelmének elbírálása során is az említett jogszabályi rendelkezések az irányadók. Ilyen esetben — minthogy a Pp. 356. §-ának (3) bekezdése értelmében viszontkeresetnek helye nincs — a kártérítési összeg felemelésére már nem kerülhet sor. Ez a jogszabályi rendelkezés azonban a bíróságot nem akadályozhatja abban, hogy a döntőbizottság esetleges téves jogi minősítését megváltoztassa és a kártérítési felelősséget a jogszabályoknak megfelelően minősítse. MK 3. szám I. A vállalat által kibocsátott fizetési felszólítás jogerejének igazolása a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. II. A dolgozót fizetésre kötelező — panasz hiányában jogerőre emelkedett — határozat (Mt. 61. §) alapján a végrehajtási lap kiállítására a dolgozó lakhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság jogosult. Ugyancsak a dolgozó lakhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság állítja ki a végrehajtási lapot akkor is, ha a vállalat jogerős fizetési felszólítása alapján kerül sor a végrehajtási lap kiállítására [Mt. V. 70. § (2) bekezdés], I. Az Mt. V. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a dolgozó a vállalattal már nincs munkaviszonyban, a kártérítésen kívüli egyéb tartozásának megfizetésére írásban felszólíthatja. A dolgozó a felszólítás ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a munkaügyi döntőbizottsághoz panasszal élhet. A panasszal meg nem támadott felszólításnak a jogerős határozattal egyenlő hatálya van. A felszólítás tehát az említett jogszabály értelmében csak akkor válik a jogerős határozattal egyenlő hatályúvá, ha ellene panasszal nem éltek. Ellentétes bírósági határozatok keletkeztek abban a kérdésben, hogy a vállalat által kibocsátott fizetési felszólítás jogerejét kinek kell igazolnia. A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 13. §-a szerint a panaszt írásban vagy szóban (jegyzőkönyvbe foglaltan) a munkaügyi döntőbizottságnál kell benyújtani. Ezért arról a tényről, hogy a fizetési felszólítás ellen nem terjesztettek elő panaszt, csakis az illetékes munkaügyi döntőbizottság tud hitelt érdemlően nyilatkozni. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy a vállalat által 11