Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

elásnak nem tekinthető. E levelében ugyanis az alperes lényegében arról értesítette a felperest, hogy mint jogtanácsost nem kívánja tovább foglalkoztatni. Ha a felperes az őt a munkáltatójával közösen alkalmazó termelőszövetkezet jogutódának ezt a közlését sérelmesnek tartotta, sérelmének orvoslása végett a munkáltatójához, illetőleg ennek intézkedése ellen a munkáltató megfelelő szervéhez panasszal kellett volna fordulnia, mert a sérelmesnek tartott intézkedést hozó termelőszövetkezet részére is a munkáltatójával kötött munkaszerződés, továbbá a két termelőszövetkezet egymás közötti megállapodása alapján végezte a munkáját. A panasz elbírálására pedig nem a szövetkezet közgyűlésének, hanem a szövetkezet döntőbizottságának van hatásköre, mert az (R) 141. §-a szerint a termelőszövetkezet alkalmazottainak munkaügyi vitáira a tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti szervek hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ekként irányadó, az 1971. évi 34. sz. tvr-rel módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. (Tv.) 93. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a termelőszövetkezet és tagja között keletkezett viták eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A szövetkezet közgyűlése — a Tv. 74. §-ának (2) bekezdése, valamin 91. §-ának (2) bekezdése értelmében csak tisztségviselők, a szövetkezeti döntőbizottság tagjai és a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók fegyelmi és kártérítési ügyében jár el. Minden más tagsági, illetőleg munkaügyi vitának az eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik, s nem kivétel ez alól a magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottnak nem fegyelmi vagy kártérítési ügyében keletkezett munkaügyi vitája sem. A kifejtettekből következik, hogy tévesen és törvénysértően rendelte el a munkaügyi bíróság a keresetlevélnek az alperesi szövetkezet közgyűléséhez való áttételét, mert helyesen akkor járt volna el, ha azt a felperes munkáltatója, az „Ö" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szövetkezeti döntőbizottságához teszi át. Törvénysértő volt a munkaügyi bíróság eljárása azért is, mert a 2. sorsz. végzése ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezéssel kapcsolatban nem intézkedett. A felperes fellebbezését a Pp. 237. §-ára történt hivatkozással az 5. sorsz. végzésével elutasította, az alperes fellebbezésére vonatkozóan azonban ilyen intézkedést nem tett és a másodfokú bírósághoz sem terjesztette fel azt elbírálás végett. Nem tett eleget a munkaügyi bíróság a Pp. 222. §-ának (1) bekezdése értelmében megfelelően irányadó 220. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak sem, mert végzéseiben a felek nevét, lakóhelyét, perbeli állását és a per tárgyát nem jelölte meg. A keresetlevél áttételére vonatkozóan tett törvénysértő rendelkezése miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság végzéseit hatályon kívül helyezte, és a keresetlevélnek az „ö" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Szövetkezeti Döntőbizottságához való áttételét rendelte el. (M. törv. 1. 10 099/1973. sz., BH 1974/8. szám 355.) 18. A határozóit időre megkötött munkaszerződés írásba foglalásának elmaradása miatt a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. [Mt. V. 17. § (2) bekezdés.] 133