Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)
si mód alkalmazásánál a Btk. 107. §-ában írtak szerint azt kell vizsgálni, hogy a büntetés célja ezúton is elérhető-e. A súlyosan fegyelmezetlen — a fegyelmező zászlóaljban egy alkalommal már büntetést töltött — vádlott esetében viszont arra kell következtetni, hogy az a katonai renddel és fegyelemmel gyakran szembehelyezkedik. Sem a katonai fegyelmi érdekek, sem a büntetés céljai nem indokolják ezért nála a szabadságvesztés speciális katonai büntetés végrehajtási intézményben történő végrehajtását. Az egyébként azért sem lenne célszerű, mert a vádlott előző büntetése folytán már közel három éve teljesít katonai szolgálatot. Erre figyelemmel mellőzte a Legfelsőbb Bíróság a végrehajtás e módjának alkalmazását és a büntetést az első fokú ítéletben írt másodlagos rendelkezésnek megfelelően, fogházban rendelte letölteni. (Legf. Bír- Katf. II. 427/1973. sz.) 81. I. A szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása nem alkalmas a büntetés céljainak elérésére annál a katonánál, aki sorkatonai szolgálatra való bevonulása előtt már több esetben állt büntető bíróság előtt, több évet töltött büntető intézetben, majd a bevonulása után is bűncselekményeket követ el* II. Az ilyen életvezetés nem alapozza meg a Btk. 38/E. §-ának alkalmazását. A katonai bíróság a honvéd vádlottat folytatólagosan elkövetett szolgálati közeg és elöljáró elleni erőszak bűntette, valamint önkényes eltávozás vétsége miatt 1 évi és 4 hónapi — fegyelmező zászlóaljban, illetve ennek végrehajtási feltételeinek meghiúsulása esetén szigorított börtönben végrehajtandó — szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletben megállapított tényállás szerint a vádlott szabadsága alatt leittasodott, s ezért annak lejárta után nem vonult be szolgálati helyére, hanem egy alkalmi nőismerősével elutazott. Szolgálati helyén 44 órás késéssel jelentkezett. Emiatt parancsnoka előbb őrizetbe vette, majd szoros felügyelet alá helyezte, látogatót nem fogadhatott. Ilyen előzmények után két katonatársával összebeszélve, engedély nélkül elhagyta a laktanyát és italozni kezdett. Másnap reggel gyakorló ruhában érkezett vissza az alakulat egyik őrhelyéhez. A felállított őr parancsára a laktanya főbejáratához ment, ahol az ügyeletes utasította, hogy menjen be a laktanyába. Ezután a vádlott két zsebkést vett magához, majd azzal bement az ügyeletes tiszt szobájába és kijelentette, ha vele szemben valaki zaklató magatartást tanúsít vagy fogdába teszi, azt megöli. Ezután a körlet felé indult. Az udvaron találkozott az alegység-ügyeletessel, akit szintén megfenyegetett. A körlet előterében több elöljárója tartózkodott, akikkel szemben fenyegető módon lépett fel. A jelenlevők arra következtettek, hogy a vádlott a késeket használni fogja. Ezért tűzoltófecskendővel lefegyverezték és a fogdába helyezték. A Legfelsőbb Bíróság e tényállás figyelembevételével a kiszabott szabadságvesztés mértékét a vádlott alanyi bűnössége fokához és a cselekmény tárgyi súlyához mérten eltúlzottan enyhének találta, s ezért az 1 év és 8 hónapra emelte fel. Ugyanakkor mellőzte e szabadságvesztés fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásának elrendelését. * Részben túlhaladott álláspont. 82