Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

A bírósági mentesítés 81/A. § 71. Az előzetes bírósági mentesítéshez szükséges érdemesség szempontjából elsődlegesen nem az elítéléshez kapcsolódó munkajogi következmények, hanem az elkövetett bűncselekmény jellege, tárgyi súlya és az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség foka vizsgálandó. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a terheltet közúti veszélyeztetés bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért őt 1 évi — végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre, 4000 forint pénzmellékbüntetésre és a járművezetéstől 3 évi eltiltásra ítélte, egyben a terheltet előzetes bírósági mentesítésben részesítette. A megállapított tényállás szerint a terhelt a sógora tulajdonában levő, de az általa rendszeresen vezetett és átmenetileg meghibásodott személygépkocsi javítását „megállni tilos" jelzőtábla hatálya alatti helyen végezte. A közelben szolgálatot teljesítő rendőr ezért őt 100 forint helyszíni bírsággal sújtotta, amelyet a terhelt nyomban kifizetett. A javítás befejezése után odament a rendőrhöz és őt a bírságolás miatt, majd miután az igazolásra szólította fel, ezzel kapcsolatban több ízben durva, trágár kijelentéssel illette. Ezt követően gépkocsijába ült, azzal tolatni kezdett úgy, hogy a jármű mögött álló és megállásra jelzést adó rendőrt hátrálásra kényszerítette, majd a gépkocsival előre indult. A rendőr ekkor a gépkocsi elé ugrott, hogy megállásra kényszerítse a terheltet. A terhelt azonban hátrálásra késztette a rendőrt, sőt a gépkocsi a rendőr testét is elérte. Végül a motort felpörgette, s ezért a rendőr kénytelen volt elugrani, majd a terhelt nagy sebességgel elhajtott. Az előzetes bírósági mentesítés téves alkalmazása miatt, annak mellőzése érdekében emelt törvényességi óvás alapos. A megtámadott határozat indokolásából kitűnően a bíróság azért látta alkalmazhatónak a Btk. 81/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt mentesítést, mivel a tárgyi előfeltételeken túlmenően a terhelt erre érdemesnek mutatkozott, cselekményét megbánta és munkaköri beosztásának elveszítése számára a büntetés céljain túlmenő hátrányt jelentene. Ez az érvelés téves. Az előzetes bírósági mentesítés alkalmazása esetén az „érdemesség" kérdését — a hasonló jellegű tartalmi jegyek ellenére — más kiindulópontból és ebből fakadóan más szemlélet érvényesítésével kell vizsgálni, mint a Btk. 81. §-ának (1) bekezdésében írt utólagos bírósági mentesítésnél ugyancsak megkövetelt érdemességet. Az utóbbi esetben ugyanis a bíróságnak lehetősége nyílik arra, hogy a korábban bűncselekményt elkövető személy egész későbbi életvitelét viszonylag hosszabb idő eltelte után elemezze és az így megvizsgált tényezők összevetése alapján foglaljon állást a mentesítéshez megkövetelt érdemesség tekintetében. Eltérő azonban a helyzet az előzetes bírósági mentesítés esetében, ahol kizárólag a terheltnek a bűncselekmény elkövetését megelőző magatartását — személyének társadalmi szempontból való pozitív, avagy negatív megítélését — lehet alapul venni az érdemesség kérdésének eldöntésénél. Az előzetes bírósági mentesítéshez a törvény által megkívánt érdemesség 70