Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

Szocialista társadalmunk és gazdasági fejlődésünk érdekeit sértik az olyan törekvések, amelyek a csoportérdeket az össztársadalmi érdek rovására előnyben kívánják részesíteni és evégből visszaéléseket követnek el a népgazdaság rovására. Különbséget kell azonban tenni a között, hogy az elkövető a csoportérdeket tudatosan helyezte az össztársadalmi érdek fölé, avagy a gazdasági nehézségek kiküszöbölésének jogellenes módját választotta. 8. A szándékos elkövetés fogalmát a Btk. határozza meg, különbséget téve az egyenes és az eshetőleges szándék között. A Btk. egyformán rendeli ugyan büntetni a szándékos elkövetés két módját, de nyilvánvaló, hogy a kettő között a büntetés kiszabásánál indokolt különbséget tenni. Aki a cselekményt magatartásának következményeit nem kívánva, csupán abba belenyugodva hajtja végre: általában a bűnösség kisebb fokát juttatja kifejezésre. Az egyenes szándék megléte a büntetés kiszabásánál önmagában nem súlyosító, ugyanakkor viszont a cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék súlyosító körülmény. Hasonló a helyzet a gondatlanság tekintetében is. Aki magatartása következményeinek a lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta: általában enyhébb elbírálás alá esik. 9. A cselekmény elkövetése utáni magatartás is lehet alanyi bűnösségi körülmény, amely az elkövető társadalomra veszélyességének fokára utal. Az elkövető nevelhetőségének szempontjából lényeges körülmény, hogy milyen magatartást tanúsít a bűncselekmény elkövetése után, minthogy ebből következtetés vonható arra, hogy jövőbeni bűnelkövetésének kisebb vagy nagyobb-e a valószínűsége. Enyhítő körülmény az önfeljelentés; nyomatékos, ha ennek folytán vált lehetővé az elkövető és esetleg társai cselekményének vagy személyének a felderítése. Hasonló értékelés alá esik az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni öngyilkossági kísérlete. A tagadás, illetve a bűnösség el nem ismerése az eljárás során: súlyosító körülményként nem értékelhető. A teljes és felderítő jellegű beismerés még a bűnösség részbeni elismerése mellett is enyhítő körülmény. Nyomatékos, ha a bűnösség teljes elismerésére is kiterjed. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének, illetve a megbánásnak van jelentősége. 10. A jelentős mérvű rokkantságra, súlyos betegségre vagy egyéb okra visszavezethető csökkent büntetéselviselési képesség enyhítő körülmény. Ez akkor is figyelembe jön, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő. B) Tárgyi jellegű bűnösségi körülmények 1. A Btk. szerint kísérlet esetében is a befejezett bűncselekményekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Ezzel a törvényi rendelkezéssel nem áll ellentétben az, hogy az esetek túlnyomó részében a kísérlet a bírói gyakorlatban enyhébb megítélés alá esik, mint a befejezett bűncselekmény. Általában enyhítő körülményként kell értékelni azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. 52