Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

veszélyességéből nem lehet alappal következtetni arra, hogy a közügyekben részvételre méltatlanok lennének. A Legfelsőbb Bíróság ezért mindkét terhelt tekintetében törvénysértőnek találta a katonai bíróság ítéletének mellékbüntetésként közügyektől eltiltást megállapító részét. Ez okból a bejelentett törvényességi óvásnak helyt adva, e rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és a közügyektől eltiltást mindkét terhelt vonatkozásában mellőzte. (Legf. Bír. K. Törv. III. 437/ 1973. sz.) (4/1974.) 37. I. A katonai szolgálati kötelezettség teljesítésének vallási meggyőződésből történő megtagadása még tartalékos szolgálatra behívott elkövető esetében is jelentős súlyú bűncselekmény; az elkövető bűnösségének foka nem csekély, s ezért a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére nem kerülhet sor. II. Az ily bűncselekményt elkövető közügyektől eltiltása általában nem mellőzhető, viszont a pénzmellékbüntetés alkalmazása vele szemben nem alkalmas a büntetés céljainak elérésére. Részletesen: Btk. 167. §-nál. A járművezetéstől eltiltás 52/A. § 38. A gépjárművezetéstől eltiltás tartama megállapításának szempontjai a speciális visszaeső, rendszeresen italozó terhelttel szemben. Az első fokú bíróság a vádlottat közlekedési vétségben mondotta ki bűnösnek, ezért 5 hónapi szabadságvesztésre és a gépjárművezetéstől 3 évi eltiltásra ítélte. Elrendelte a vádlott korábbi felfüggesztett szabadságvesztésének utólagos végrehajtását. Kötelezte, hogy vesse magát alá kényszerelvonó kezelésnek. A tényállás szerint az alkoholista életvezetésű, szeszes ital hatása alatt elkövetett szabálysértések miatt sorozatosan felelősségre vont vádlott büntetett előéletű. Az 1963. évben külföldre szökés kísérlete miatt 4 évi szabadságvesztésre, az 1971. évben ittas állapotban való járművezetés miatt 2 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és a gépjárművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélték. A vádlott 1971. október 20. napján délután — felfüggesztés, illetve gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állva — három barátjának a társaságában a forgalmas országúton vezette a tulajdonában levő személygépkocsiját. Űtközben sört fogyasztottak. A gépjárművet ennek folytán szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette. A vérében 5,6 dl 10%-os bor alkoholtartalmának megfelelő koncentráció volt. A vádlott ezen állapotával összefüggésben egy balra ívelő kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, a gépkocsi letért az útról és 35 méteren át az árokban haladt, majd az árok partjának ütközve megállt. A kocsiban ülők élete, testi épsége veszélybe került. A három utas egyike 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. E tényállás mellett az első fokú ítéletben rögzítetteken túl további súlyosító körülményként kellett értékelni, hogy a vádlott három utasát tette ki 41