Mátyás Miklós (szerk.): Katonai büntetőjogi döntvénytár. Bírósági határozatok. 1973. január-1978. október (Budapest, 1979)

Igaz ugyan, hogy cselekménye gondatlan volt, de az elkövetés alapjául az italozás szolgált, amely erkölcsileg is fokozottabban elítélendő. Ekként a vádlott méltatlanná vált a rendfokozat viselésére, miután nem merült fel olyan kivételes körülmény, amely a lefokozás mellőzését lehetővé tette volna. A Legfelsőbb Bíróság ezért a súlyosításra irányuló fellebbezésnek helyt adva, a vádlottat további mellékbüntetésül a Btk. 110. §-a alapján lefokozásra is ítélte. (Legf. Bír. Katf. III. 393/1974. sz.) 97. Tartalékos katonával szemben mellékbüntetésként a lefokozás nem alkalmazható. A katonai bíróság a tartalékos őrvezető vádlottat katonai szolgálati kötelezettség teljesítése megtagadásának bűntette miatt 8 hónapi szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. A vádlott 1962 januárjától 1963 végéig teljesített sorkatonai szolgálatot és őrvezetői rendfokozattal szerelt le. Felesége és annak rokonai ráhatására 1966-ban tagja lett a „Jehova Tanúi" vallási szektának. 1972. január 30-án behívóparancsot kapott, amely szerint február 8-án 08 órára be kellett vonulnia háromhetes tartalékos katonai továbbképzésre. A vádlott a behívóparancsnak nem tett eleget. Amikor február 9-én a behívás helyére előállították, kijelentette, hogy vallási meggyőződése miatt katonai szolgálatot nem hajlandó teljesíteni. Elhatározását az eljárás során mindvégig fenntartotta. Törvényt sértett az első fokú bíróság, amikor a vádlottat lefokozta. A Btk. 110. §-a e mellékbüntetés alkalmazására csak katonával szemben ad lehetőséget. A vádlott viszont mint polgári személy került a katonai bíróság elé, következésképpen e mellékbüntetés alkalmazására nála nem volt törvényes lehetőség. Indokolt lett volna azonban az állampolgári kötelezettségének teljesítését megtagadó vádlottat a közügyektől eltiltani, miután azok gyakorlására a cselekménye folytán méltatlanná vált. Ezt azonban az első fokú bíróság elmulasztotta, s azt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a Legfelsőbb Bíróság sem pótolhatta, viszont a lefokozás kimondását — mint törvénysértő rendelkezést — mellőznie kellett. (Legf. Bír. Katf. II. 170/1972. sz.) 98. A szolgálatát jól ellátó, eseti leittasodás folytán kisebb súlyú katonai vétségeket elkövető rendőr lefokozása nem indokolt, különösen amikor az ellene folyó büntető eljárás alatt fontos rendőri akció közben kiemelkedően bátor magatartást tanúsított. A katonai bíróság a rendőr szakaszvezető vádlottat szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás és szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt halmazati büntetésül próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. A tényállás szerint a vádlott szolgálaton kívül különböző szórakozóhelyeken italozott, eközben vitája támadt más személyekkel és ezért rendőri intézkedés vált szükségessé. A vádlott ennek során drasztikus kijelentéseket tett a szolgálatban levő és őt igazoltató rendőrtisztre. Emellett a következő napon 14 órakor kezdődő szolgálatára egy órás késéssel és enyhe fokú alkoholos befolyásoltság állapotában jelent meg és emiatt elöljárója nem is állította szolgálatba. 101