Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

564 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTRTÖ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL tanúsítja közhitelesen, a gépkocsi tulajdonosát azonban nem, noha annak a neve szerepel az okiratban, így nem tekinthető olyan „névre" szóló közokiratnak, amelyre nézve a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának harmadik fordulata szerinti bűncselekmény elkövethető. Nem követte el a közokirat-hamisítás bűntettét a vádlott azzal sem, hogy a gépkocsijára a más személygépkocsira kiadott forgalmi rendszámot szerelt. A rendszámtábla ugyanis nem közokirat. (BH 1993/11-658.) 27. Az iskolai tanulói viszony igazolására szolgáló és a tanintézet igazgatója által kiállított körpecséttel ellátott diákigazolvány: közokirat, minthogy azt az iskolaigazgató hivatalos személyi minőségében állítja ki, ezért annak a meghamisítása (materiális) közokirat-hamisítás bűntettének minősül. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint annak megítélése szempontjából, hogy egy okirat magánvagy közokiratnak minősül-e, annak van meghatározó jelentősége, hogy azt hivatalos személy hatáskörében eljárva, megfelelő alakszerűségek mellett állította-e ki. A fentebb hivatkozott jogszabály azokat a személyeket is hivatalos személyeknek tekinti, akik működésük során általában nem kifejezetten államigazgatási feladatokat látnak el, de olyan tevékenységet is kifejtenek, amely része az államigazgatásnak. A most írtakból adódóan a diákigazolvány azért tekintendő közokiratnak, mert azt a hivatalos személyi minőségében állítja ki az iskola igazgatója. Ezzel az állásponttal áll összhangban, hogy a jogszabály is kifejezetten kimondja a diákigazolvány közokirat jellegét. Az elkövetéskor hatályban levő 25/1989. (VIII. 24.) MM-HM-KeM-KÖHÉM együttes rendelet 2. §-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy: „a diákigazolvány a tanulói, hallgatói jogviszonyt tanúsító, fényképes, sorszámmal ellátott közokirat", az említett rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint pedig, a diákigazolványt az oktatási intézmény, illetőleg a szakmai képzést folytató szerv a körbélyegzőjével érvényesíti". (BH 1995/4-199.) 28. III. Ha az elkövető az intellektuális közokirat-hamisítást úgy valósítja meg, hogy a hatóságot valamely hamis magánokirat felhasználásával téveszti meg: csupán az intellektuális közokirat-hamisítás megállapításának van helye; az ehhez szükségszerűen megvalósuló magánokirat-hamisítás bűnhalmazatban történő megállapítására nem kerülhet sor. IV. Ha az elkövető a közjegyző előtt közokiratba foglalt, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz - amely közhitelességgel nem bizonyítja az abban foglalt tények valóságát -, és azt felhasználja, nem intellektuális közokirat-hamisítás, hanem magánokirat-hamisítás valósul meg. (BH 1996/6-290.) 29. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás nem minősül egyben hivatali visszaélés bűntettének is. (BH 1996/9-455.) 30.1. Felfüggesztett pénzbüntetés kiszabása súlyos testi sértés bűntettének kísérlete és a közokirat-hamisítás büntette miatt a 62 éves, súlyosan beteg, beszámítási képességében súlyos fokban korlátozott vádlottal szemben. (BH 1996/9-457.) 31. A Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közokirat-hamisítás elkövetője (tettese, társtettese, felbujtója, bűnsegédje) a maga vagy közreműködésével más által hamisított közokirat felhasználásáért csak akkor vonható felelősségre, ha (a hamis közokirat készítésével, illetőleg) a közokirat meghamisításával elkövetett magatartás büntethetősége elévült; egyébként a hamisításon túl a felhasználás súlyosító körülményként jön figyelembe. (BH 1987/6-266.) 32. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala és közokirat-hamisítás megállapítása a vádlottak terhére, akik a minőségi előírásoknak meg nem felelő és az emberi