Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

554 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL vádlottak a sértettre támadtak, több alkalommal megütötték, a sértett erre a helyszínről elmenekült. A vádlottak utánafutottak, az 1. r. vádlott utolérte, elgáncsolta, melynek következtében a sértett földre került. Ekkor a vádlottak a sértettet megrugdalták, melynek folytán a sértett a jobb kéz sajkcsontjának haránt irányú törését szenvedte el, amely 8 napon túl, ténylegesen 8-10 hét alatt gyógyult. A vádlottak cselekménye a társtettesként elkövetett garázdaság bűntettével bűnhalmazatban a társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettét is megvalósította. A BK 93. sz. állásfoglalásban kifejtettek szerint az egy cselekménnyel véghezvitt garázdaság és testi sértés törvényi tényállásának megvalósulása esetén csak akkor kizárt a bűnhalmazat megállapítása, ha a testi sértés büntetési tétele súlyosabb mint a garázdaságé. Olyan esetben viszont, amikor testi sértés törvényi büntetési tétele azonos vagy alacsonyabb mint a garázdaságé: bűnhalmazat megállapításának van helye. Az iránymutatásban kifejtett elvek nemcsak az érintett cselekmények alapesetei, hanem a minősített esetek megvalósulása esetén is érvényesülnek. Ha tehát a több elkövető csoportosan követi el a garázdaságot és ezáltal 8 napon túl gyógyuló sérülést okoznak: a Btk. 271. §-a (2) bekezdésének a) pontjába ütköző csoportosan elkövetett garázdaság bűntette, valamint a Btk. 170. §-ának (2) bekezdése szerinti súlyos testi sértés büntette bűnhalmazatban való megállapításának van helye, minthogy mindkét bűncselekményre 3 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeli a törvény (BH 1982/11-449.) 12. Nem garázdaság, hanem önbíráskodás valósul meg, ha a terhelt a volt közös lakásból bútorainak elszállítása során a lakásba bezárkózott sértettel szemben fenyegetést alkalmaz, és ily módon kényszeríti a lakásba való bemenetel és a bútorok elszállításának az eltűrésére. (BH 1983/6-222.) 13. A garázdaság vétségének és a könnyű testi sértés vétségének a bűnhalmazatát kell megállapítani, ha az elkövető egyetlen elkövetési cselekménnyel valósította meg a két bűncselekményt. (BH 1983/11-425.) 14. Az, hogy a nyilvánosan, megbotránkoztató módon elkövetett tettlegességnek személyes indítéka is van, önmagában nem zárja ki a garázdaság megállapítását. (BH 1983/11-434.) 15. Kihívó közösségellenesség hiányában nem a garázdaságot, hanem a könnyű testi sértés vétségét valósítja meg, aki a sértettet - féltékenységtől indíttatva - többek jelenlétében egy ízben arcul üti. (BH 1983/12^179.) 16. A rongálás és a garázdaság vétségének bűnhalmazatban megállapítása. A BK. 93. sz. állásfoglalás szerint bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekményével garázdaság, valamint a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a rongálás büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. Mivel a Btk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségének a büntetési tétele 1 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétsége pedig 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő, a rongálás vétségével bűnhalmazatban a garázdaság vétségének megállapítása is indokolt. (BH 1984/4-132.) 17. LA súlyos testi sértés bűntette mellett a garázdaság vétségét bűnhalmazatban kell megállapítani, ha a 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett személyen kívül a botrányosan, riadalmat keltő módon viselkedő elkövető mást (másokat) is bántalmazott. II. A garázdaság megállapítását nem akadályozza, ha annak során (tettleges) becsületsértést, illetve a könnyű testi sértést szenvedettek nem kívánnak magánindítványt előterjeszteni. (BH 1984/5-171.)