Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)
512 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL zsebkendőt tartott és kezénél fogva a lépcsőfordulóba húzta. Ekkor azonban a vádlott eredeti szándékával felhagyva, elengedte a sértettet és eltávozott a helyszínről. A másodfokú bíróság a következőkre mutatott rá: A vádlott az általa megkezdett bűncselekményt anélkül, hogy erre külső tényezők kényszerítették volna, önként abbahagyta, a fajtalankodást meg sem kezdte, s mivel a vádlott nem tett meg mindent a maga részéről a cselekmény befejezése érdekében, az ún. befejezetlen kísérlet valósult meg. A vádlott elállása önkéntes volt, ezért alkalmazható a Btk. 17. §-ának (3) bekezdése, így nem az eredetileg eltervezett és a Btk. 198. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szemérem elleni erőszak bűntettéért, hanem csak az ún. maradékcselekményért [Btk. 17. § (4) bek.] felel. A vádlott ugyanis amikor a sértettet megfogta, a lépcsőforduló felé húzta, mozgási szabadságában időlegesen korlátozta, s mivel ezt egy erkölcsileg kifogásolható cél, a fajtalankodás véghezvitele érdekében követte el, a másodfokú bíróság a vádlott cselekményét a Btk. 175. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontjának II. fordulata szerint minősülő személyi szabadság megsértése bűntettének minősítette. (BH 1992/8-514.) 7. Fiatal leány sérelmére a nyílt utcán, útonálló módon és kiemelkedő durvasággal elkövetett szemérem elleni erőszakot megvalósító terhelt esetében a büntetlen előélete ellenére nincs helye az 1 évet meghaladó tartamú szabadságvesztés tartamának enyhítésére, végrehajtásának a felfüggesztésére és a közügyektől eltiltás mellőzésére. (BH 1992/10-620.) 8. Nem szemérem elleni erőszak bűntettét, hanem kiskorú veszélyeztetésének a bűntettét valósítja meg az az apa, aki nemi vágyának felkeltése érdekében a kiskorú leánygyermekét magához szorítja, szájon csókolja és a mellét megfogja. (BH 1993/4-216.) 9. Nem szemérem elleni erőszak bűntette, hanem csupán a szeméremsértés vétsége valósul meg abban az esetben, ha az elkövető az alvó sértett előtt önkielégítést végez. A szemérem elleni erőszak bűntettének elkövetési magatartása - a fajtalanság csak a passzív alany testének közvetlen fizikai érintésével valósul meg. A tényállás lényege a következő. A vádbeli napon a hajnali órákban a vádlott behatolt a női klinika területére, és ott az egyik kórteremben alvó, bódult állapotban levő sértett ágyánál önkielégítést végzett. A magömlés után távozott a kórteremből. A cselekmény idején a sértetten kívül más is feküdt a kórteremben, és folyosón is tartózkodtak betegek. A fajtalanság a passzív alany testét közvetlenül érintő olyan tevékenység, amely a nemi vágy felkeltésére, illetve kielégítésére alkalmas. Az adott tényállás mellett az alvó, bódult állapota miatt átmenetileg akaratnyilvánításra képtelen K. 1. testének érintése nem történt meg, ezért nem is lehet ténylegesen a sértettje a vádlott cselekményének. Vizsgálni kellett, hogy a vádlott saját nemi vágyának kielégítését célzó cselekménye milyen más bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg. A Btk. 208. §-ában meghatározott szeméremsértés vétségét az követi el, aki nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja magát. A mutogató személy nemcsak látni engedi nemi szervét, hanem feltűnően törekszik arra, hogy így lássák. A törvényi tényállás szerint a mutogatásnak más előtt kell történnie, elégséges azonban, ha az elkövető felismeri annak lehetőségét, hogy más személy jelen lehet, és észlelheti a nemi szerv mutogatását. A cselekmény abban az esetben is tényállásszerű, amikor a jelenlevő ténylegesen nem észleli a tevékenységet. (BH 1993/6-341.) 10. A nevelés alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette helyett a kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősül, ha a terhelt a házastársa 14. életévét betöltött, közös nevelésük alatt álló leánygyermeke előtt önkielégítést végez. (BH 1994/9^170.)
