Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 2. kötet (Budapest, 2001)

506 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Az elsőfokú bíróság a terheltet tartás elmulasztásának a vétsége miatt ítélte el. A tényállás szerint a terheltet a gyámügyi hatóság jogerős határozatával arra kötelezte, hogy az állami gondozásba vett 6 gyermeke után 1980. szeptember 1. napjától kezdődően havi 600 forint gondozási díjat fizessen meg. A terhelt mindössze egy alkalommal fizetett gondozási díjat, majd a büntetését töltötte, illetőleg munkaképtelen beteg lett. Végül is az 1981. szeptember 1. napjától 1983. augusztus 31. napjáig terjedő időben 14 040 forint gondozási díj fizetési kötelezettségét mulasztotta cl önhibájából. A másodfokon eljárt megyei bíróság a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt vád alól, mely álláspontját arra alapította, hogy a terhelt 1983. április 1. napjától már nem valósította meg a terhére rótt bűncselekményt, az ezt megelőző időszak pedig kívül esik az elbírálhatóság körén. A felmentő rendelkezés törvénysértő. A gondozási díj és a tartásdíj érvényesítése eltérő jogszabályok szerint történt: a tartásdíj fizetésének elmulasztása esetén a 6 hónapnál régebbi követeléseket csak akkor lehet a bűnösség körébe vonni, ha a jogosultat az érvényesítésben nem terheli mulasztás; a gondozási díj érvényesítésére vonatkozóan azonban az adók módjára behajtandó tartozások végrehajthatóságával kapcsolatos rendelkezések az irányadók, vagyis az elévülési idő 5 év. (BH 1984/11-436.) 16. Tartási kötelezettség elmulasztásánál az időtartam számításának szempontjai. A terheltet a városi bíróság kötelezte, hogy az élettársi viszonyából származó négy kiskorú gyermek után 1980. május 1. napjától havi 1 480 forint gyermektartásdíjat fizessen meg. A terhelt 1983. január l. napjától önhibájából nem teljesítette a tartási kötelezettségét, ezért büntetőeljárás indult ellene. A tárgyaláson igazolta a terhelt, hogy a hátralékból 1 600 forintot megfizetett, 1983. június és július hónapokban is megfizette a tartásdíjat, majd novemberben is 1 270 forintot fizetett, így a hátraléka 13 320 forint. Erre tekintettel az eljárt bíróságok olyan megállapítást tettek, mely szerint a terhelt 1983. április 30. napjával bezárólag a tartási kötelezettségét teljesítette, mivel a mulasztásos bűncselekmény akkor fejeződik be, amikor a vádlott a kötelezettségének még eleget tehetett volna, a tartásdíjat pedig egész május hónapban megfizethette volna; ezeket az időszakokat ezért kirekesztette a bűnösség köréből. Az eljárt bíróságok határozatai törvénysértők. A polgári jogi szabályok szerint a tartásdíjat időszakonként előre kell fizetni. A bűncselekmény ezeknek a határidőknek az elmulasztásakor valósul meg, de nem valósul meg a bűncselekmény azokban az időszakokban, amelyekben a kötelezett teljesíti (vagy önhibáján kívül nem teljesíti) a tartási kötelezettségét. Az előre fizetési kötelezettségből az is következik, hogy a vád tárgyává tett teljes időszakon belüli fizetéseket a büntetőjogi felelősség szempontjából mindig a fizetés időpontjában esedékes tartásdíj összeg teljesítésének kell tekinteni és csak a túlfizetés esetén lehet a fennmaradó összeget a hátralékos tartásdíjra elszámolni. A terhelt azáltal, hogy a korábbi elítéléséhez kapcsolódó feltételes szabadság tartama alatt - 1983. január 1. napjától május 4. napjáig-nem teljesítette a folyamatos tartásdíj-fizetési kötelezettségét: a bűncselekményt elkövette. Csak akkor mentesülhetett volna a korábbi, a feltételes szabadság idejére eső mulasztásnak büntetőjogi következményei alól, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig az összes hátralékát kifizeti. Tévedtek tehát az eljárt bíróságok, amikor nem állapították meg, hogy a terhelt a bűncselekményt a feltételes szabadság tartama alatt követte el és a Btk. 48. §-a (4) bekezdésének az alkalmazását mellőzték. (BH 1985/9-343.) 17. Természetes egység megállapításának van helye, ha a vádlott úgy valósítja meg a tartás elmulasztásának vétségét, hogy több állami gondozásba vett gyermekének gondozási kötelezettségeihez nem járul hozzá. (BH 1986/6-212.) 18. Tartás elmulasztásának vétsége miatt indított eljárásban a terhelt távollétében megtartott tárgyaláson a jogosult egyoldalú bejelentése alapján büntethetőséget megszüntető okra hivatkozással nincs helye az eljárás megszüntetésének. (BH 1986/6-219.)