Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 95 vagy enyhébben bírálandó el, a próbára bocsátással befejezett ügyekben a bűnösség és a jogi minősítés körében nem, hanem csupán a büntetés kiszabása során vehető figyelembe. Éppen ezért ez a körülmény - tehát a cselekmény ténybeli, a büntetőjogi felelősséget és a jogi minősítést érintő elbíráltsága- az alapja annak is, hogy ha a próbára bocsátással zárult ügy büntetti eljárásra tartozott ugyan, de az újabb bűncselekmény elbírálásánál a vétségi eljárás szabályai alkalmazandók, az egyesítést kővetően a bíróság a vétségi eljárás szabályai szerint is eljárhat. Az ügyek egyesítése folytán e bíróság határozatának tartalmaznia kell a próbára bocsátást elrendelő határozatban megállapított tényállást. A bíróság valamennyi cselekményt együtt bírálja el, abban a cselekményben is bűnösnek mondja ki a vádlottat, amely miatt őt korábban próbára bocsátották, és halmazati büntetést szab ki. Ha ennek törvényi feltételei fennállnak, valamennyi cselekmény miatt intézkedést alkalmaz (fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést). a) ABtk. 73. §-ának (2) bekezdése csak arra az esetre írja elő a próbára bocsátás megszüntetését, ha az elkövető a próbaidő alatt követi el az újabb bűncselekményt. Ha viszont a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult újabb büntetőeljárás, az együttes elbírálás eredményeként a bíróság a Be. 374. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a próbára bocsátást kimondó végzést hatályon kívül helyezi, és új határozatot hoz. Ezzel hatályát veszti a korábbi határozattal elrendelt pártfogó felügyelet is. Ha az újabb büntetőeljárás a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt indul, a bíróság a vádlottat ismételten próbára bocsáthatja. Ebben az esetben azonban nem állapíthat meg rövidebb próbaidőt, mint a korábbi határozat és a felnőtt korú vádlott pártfogó felügyeletét - ha azt korábban elrendelték - ismételten el kell rendelnie. A próbára bocsátás határideje az újabb határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. b) Egyesíteni kell a próbára bocsátott ügyeit, és az a) pont irányadó akkor is, ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt csak a próbaidő után indult az újabb büntetőeljárás. A próbára bocsátást az elévülési időn belül, a próbaidő letelte után is meg lehet szüntetni. Ez annak visszamenőleges hatályú megállapítását jelenti, hogy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt az elkövető büntethetősége a Btk. 73. §-ának (3) bekezdése alapján nem szűnt meg, és így az eljárás nem fejeződött be véglegesen vele szemben. Ezért az ügyek egyesítésének és a cselekmények együttes elbírálásának feltételei és indokai ilyenkor is megvannak. Ezzel szemben, ha a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult a próbaidő eltelte után újabb büntetőeljárás, az ügyeket nem lehet egyesíteni. A próbaidő elteltével ugyanis az elkövető büntethetősége a Btk. 73. §-ának (3) bekezdése alapján megszűnik, és az újabb büntetőeljárás eredményeként a próbára bocsátás nem vesztheti hatályát, mivel a Btk. 73. §-ának (2) bekezdése szerint csak abban az esetben lehet és kell megszüntetni a próbára bocsátást, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt ítélik el. 2. Ha a bíróság a próbára bocsátást nem szünteti meg, illetve a próbára bocsátást kimondó végzést nem helyezi hatályon kívül, az egyesített ügyeket ismét el kell különíteni. E szerint jár el a bíróság, ha az újabb büntetőeljárásban a vádlottat felmentik, vagy vele szemben az eljárást megszüntetik, illetőleg - a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás esetén - akkor is, amennyiben a próbaidő eltelt, mielőtt még az együttes elbírálásra sor került volna. V. 1. Nem akadálya az egyesítésnek, ha a vádlottat magánvádas ügyben bocsátották próbára, majd újabb büntetőeljárás indult ellene. A próbára bocsátást elrendelő határozat ügydöntő határozat, és a bíróság csupán a büntetés kiszabását halasztotta el. Az újabb ügyben eljáró bíróságot ez a határozat köti, és nincs jelentősége annak, hogy a határozat meghozataláig ki képviselte a vádat, mivel a vádképviselet átvétele már nem kerülhet szóba. Az ügyek egyesítése után az ügyész, illetve az újabb büntetőügyben eljáró magánvádló képviseli a vádat, és az egyesítés után hozott határozatnak a korábbi határozatot tartalmazó része tekintetében is fellebbezési joguk van, de csak azt sérelmezhetik, hogy a bíróság az egyesítés után hozott határozatban tévesen értékelte a korábbi határozattal elbírált cselekmény jelentőségét a büntetés kiszabása szempontjából. 2. Ha a vádlottat korábban közvádas ügyben bocsátották próbára, majd magánvádra indult az újabb büntetőeljárás ellene, az ügyésznek át kell vennie a magánvádlótól a vád képviseletét. A bíróság azonban akkor jár el helyesen, ha a magánvádas ügyben megtartja a személyes meghallgatást, és csak akkor küldi meg az iratokat az ügyésznek a vádképviselet átvételének megfontolása végett, ha a személyes meghallgatáson nem szünteti meg az eljárást.