Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ FL.IÁRÁS.IOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK X5 Az egyéb bűncselekményt elkövető sorkatona - amennyiben a vele szemben kiszabott szabadságvesztés mértéke az egy évet nem haladja meg - általában megtartható a szolgálatban. így helye lehet a kiszabott szabadságvesztés katonai fogdában történő végrehajtása elrendelésének. 2. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a sorkatona elkövető életvezetése és a katonai szolgálat alatti magatartása, valamint a katonai életviszonyokba történő beilleszkedése összességében - az elköv etett bűncselekményre is figyelemmel - lehetővé teszik-e a szolgálatban meghagyását. Fokozott jelentősége van a bűnismétlés kérdésének is. A különös és többszörös visszaeső további szolgálatra alkalmasságát az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával is összefüggésben fokozottan kell vizsgálni. 3. Alapvető honvédelmi érdek, hogy az erre testileg és szellemileg alkalmas állampolgárok eleget tegyenek a sorkatonai szolgálat teljesítése iránti kötelezettségüknek, és az alól bűncselekmény elkövetése miatt csak kivételesen mentesüljenek. A szolgálatban megtarthatóság feltételei között tehát jelentősége van a hátralevő szolgálati időnek és a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamának is, amelyeket egymással összefüggésben kell értékelni. Jelentősége van tehát annak, hogy előzetes letartóztatás esetén a bűncselekmény elkövetéséig, szabadlábon védekezés esetén pedig a cselekmény elbírálásáig a sorkatona elkövető mennyiben teljesítette már a katonai szolgálati kötelezettségét. Ezen időponthoz viszonyítottan csupán a hátralevő rövid szolgálati idő nem lehet akadálya a szolgálatban meghagyásnak, ha a szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában még a szolgálati idő lejárta előtt megkezdhető. Ugyanakkor a sorkatonai szolgálati idő megközelítően teljes letöltése esetén a fogdában végrehajtható szabadságvesztés felső határa körüli mértékben megállapított tartamú szabadságvesztés már nem kívánatos módon hosszabbítaná meg a katonai szolgálatot, amiért is az ilyen sorkatona elkövető szolgálatban általában már nem tartható meg. 4. A Btk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy sorkatonával szemben közügyektől eltiltás alkalmazása kizárja a szabadságvesztésnek katonai büntetés-végrehajtási intézetben való végrehajtását, így, ha a sorkatona - a fentieknek megfelelően - szolgálatban meghagyható, akkor a közügyektől eltiltás alkalmazása önmagában nem akadálya annak, hogy a szabadságvesztés katonai fogdában kerüljön végrehajtásra. II. A fegyelmező zászlóalj megszűnése folytán a katonai fogda a továbbiakban egyfokú büntetésvégrehajtást tesz lehetővé a Btk. 44. §-a alapján. Ugyanakkor sorállományú katona elkövetőnél a katonai büntetés-végrehajtási intézetben történő szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése akkor is indokolt lehet, ha nem vétséget, hanem bűntettet, elsősorban katonai büntettet valósít meg. Mivel a Btk. Általános Részének rendelkezései a büntetés-végrehajtás fokozatát aszerint differenciálják, hogy a terhelt vétséget vagy bűntettet valósit meg, a bűntett miatt elítélt sorkatonával szemben a katonai fogdában történő szabadságelvonás csak akként rendelhető el. ha a bíróság a Btk. 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza. Amennyiben tehát a sorállományú katona bűntettet valósított meg, és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés mértéke az egy évet nem haladja meg, elsődlegesen annak vizsgálata indokolt, hogy az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölésének a Btk. 45. §-ának (2) bekezdésében megkívánt törvényi előfeltételei megvalósultak-e. Az előző pontokban felsoroltak tehát a büntettet megvalósító sorkatona tekintetében csak akkor indokolhatják a szolgálatban megtarthatóságot, ha az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indokára tekintettel a törvényben előírtnál enyhébb végrehajtási fokozat meghatározható. BK 137. A szabadságvesztés katonai fogdában történő végrehajtásának elrendelése esetén az elitéit általában előzetes bírósági mentesítésben részesíthető. A mentesítésre érdemesség vizsgálata nem mellőzhető. A Btk. az előzetes bírósági mentesítés alkalmazását végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett egyetlen esetben teszi lehetővé, nevezetesen akkor, ha a katonával szemben kiszabott szabadságvesztést katonai fogdában hajtják végre (Btk. 136. §). Az előzetes bírósági mentesítés lehetőségének a katonai fogdában szabadságvesztésüket töltő katonai elítéltekre történt kiterjesztését elsődlegesen az indokolta, hogy a katonai büntetés-végrehajtási intézetben nagyrészt azok töltik büntetésüket, akik katonai bűncselekményt vagy egyéb bűncselekményt a katonai szolgálattal összefüggően követtek el. A katonai életviszonyok ugyanis a fegyveres erők és a fegyveres