Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

68 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK előterjesztését megtilthatja. E jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja egyébként a Be. 48. § a (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy a hatóságnak - perújítás esetén általában az ügyésznek - a más által meghatalmazásról a terheltet értesíteni kell, ezen túlmenően azonban a terhelt hozzájárulását kifejezésre juttató nyilatkozat beszerzése szükségtelen. III. A büntetőeljárási törvény „A perújítási indítvány és kérelem" címet viselő 277. §-ában - a törvényhelyhez fűzött indokolásból is kitűnően - különbséget tesz a perújítási indítvány és a perújítási kérelem között. Az ügyész mind a terhelt javára, mind pedig a terhére kezdeményezhet perújítást, és az eljárást megindító iratát a törvény perújítási indítványnak nevezi. Perújítási kérelem viszont csak a terhelt javára irányulhat. Perújítási kérelemnek, illetve indítványnak tehát csupán azokat a kezdő iratokat lehet tekinteni, amelyek az előző feltételeknek megfelelnek. Mivel a terhelt terhére csupán az ügyész indítványozhat perújítást, a bárki más által benyújtott és a jogerős bírósági határozatnak a terhelt terhére történő megváltoztatását célzó iratot - kivéve a Be. 329. íjának (1) bekezdésében szabályozott esetet - még ha az a „perújítási kérelem" megnevezést viseli is, - a Be. XI. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából nem lehet perújítási kérelemnek tekinteni. Az olyan, bárki által benyújtott irat, amely a Be. 276. §-ának (1) bekezdésében megjelölt megfelelő perújítási okra hivatkozással jogerős bírósági határozatnak a terhelt terhére történő megváltoztatását célozza, perújítási indítvány benyújtására irányuló beadvány, melynek elintézésére az ügyész jogosult, ugyanis a büntetőeljárási törvénynek az a rendelkezése, hogy az ügyész a perújítási kérelmet nyilatkozatával együtt - a bíróságnak küldi meg [Be. 278. § (1) bekezdés], kizárólag a terhelt javára benyújtott ilyen kérelemre vonatkozik. BK95. Aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású jármüvet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. A Btk. XVIII. fejezetében szabályozott hűtlen kezelés, valamint a jármű önkényes elvétele több vonatkozásban mutatkozó hasonlósága ellenére egymástól lényegesen eltér. A jogi tárgy szempontjából vizsgálva a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében szabályozott hűtlen kezelés a vagyonkezelési megbízásból folyó kötelességszegéssel összefüggő vagyoni hátrány okozását jelenti. A Btk. 327. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jármű önkényes elvétele folytán pedig a gépi meghajtásújármű tulajdonosa vagyjogos használója a használati jogának gyakorlásában van időlegesen akadályozva. Ezt nyomatékosan kifejezésre juttatja e törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás is. A hűtlen kezelés esetében az idegen vagyon kezelésére vonatkozó kötelezettség terheli az elkövetőt. A kezelés magában foglalja a rábízást is, de ennél szélesebb kört ölel fel; tartalmazza az idegen vagyontárgy üzemeltetését, működtetését és általában olyan huzamosan tartó vagy folyamatos tevékenységet, amelyet az elkövető a tulajdonos, illetőleg a megbízó érdekében végez. A Btk. 327. §-ának (1) bekezdése büntetni rendeli azt az esetet is, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja. Ennek az elkövetési fordulatnak az esetében a rábízás általában időleges jellegű és olyan birtokbaadást jelent, amely a jármű használatától eltérő egyéb célból (javítás, szerelés, megőrzés stb.) történik. Lényegesen eltér a tárgyalt két bűncselekmény elkövetési magatartása is. A hűtlen kezelés azáltal valósul meg, hogy az elkövető nem kötelességszerűen, vagyis a tulajdonos érdekében, hanem éppen annak vagyoni hátrányt okozva tevékenykedik. Ezzel szemben a jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezviteli magatartása. Ebben az esetben tehát a használat nem a vagyonkezelési megbízáson alapul. A Btk. 327. §ának (1) bekezdésében a hűtlen kezelésnek megfelelő elkövetési magatartás nincs szabályozva. A hűtlen kezelés eredmény-bűncselekmény. A vagyonkezelési megbízásból folyó kötelesség szándékos megszegésével okozati összefüggésben áll a vagyoni hátrány bekövetkezése, amely - a Btk. 137. §-ának 5. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint - a vagyonban okozott kár mellett magában foglalja az elmaradt vagyoni előnyt is.