Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 63 BK 88. A járművezetéstől eltiltás körének kiterjesztésénél érvényesül a súlyositási tilalom. A Btk. 58. §-ának (1) bekezdése a járművezetéstől eltiltás általános teltételeit határozza meg. Eszerint a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. L törvényhely alapján a járművezetéstől eltiltás a közúti, a vasúti, a vízi vagy a légi közlekedésben részt vevő valamennyi engedélyhez kötött jármű vezetésére kiterjedhet. A Btk. 58. ij-ának (2) bekezdése szerint a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. Ebből következően a törvényben meghatározott esetekben a büntetéskiszabási célok elérése végett szükséges bírói elemző tevékenységnek mind a járművezetéstől eltiltás alkalmazhatóságának, mind az érvényesülési körének (a közúti, vasúti, vízi, légi járművezetésnek) a megállapítására ki kell terjednie. A Be. 241. §-ának (1) bekezdése szerint a vádlott terhére szóló fellebbezés hiányában büntetését nem lehet súlyosítani. A (2) bekezdés értelmében a vádlott terhére szóló fellebbezés a bűnösség megállapítására, a súlyosabb minősítésre vagy a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezés. Amennyiben tehát az ügyész az elsőfokú ítélet ellen a vádlott terhére fellebbezést nem jelent be, a másodfokú bíróság a járművezetéstől eltiltás időtartamának, illetve érvényesülési körének a v ádlott terhére való megváltoztatására nem jogosult. BK 89. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata iránti eljárásban a kényszergyógykezelést végrehajtó egészségügyi intézet orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet. A kényszergyógykezelés évenkénti felülvizsgálata a Be. 373. §-ában foglaltak értelmében annak megállapítását célozza, hogy a kényszergyógykczclt állapotában beállott változás folytán a további kényszergyógykezelés szükséges-e. A kényszergyógykezelés felülvizsgálata iránti különleges eljárásban a felülvizsgálat előtt orvos szakértői véleményt kell beszerezni [Be. 373. § (4) bek.]. A kényszergyógykezelés felülvizsgálatánál - miként a kényszergyógykezelés elrendelésénél is [Btk. 74. §, Be. 214. § (4) bek.] - a szakértő feladata az elmeműködés kóros állapota kérdésében való állásfoglalás, továbbá vélemény nyilvánítása arról, hogy az elkövető állapotánál fogva feltehető-e, hogy újabb bűncselekményt fog elkövetni. A kényszergyógykezeléssel kapcsolatos szakértői vizsgálatnál, mint az elmeállapot vizsgálatánál minden esetben, két szakértőt kell igénybe venni [Be. 69. § (3) bek.]. Ez vonatkozik a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára is, mert ennek tárgya ugyanaz, mint a kényszergyógykezelés elrendelésének. Az elmeállapot vizsgálatát végző két szakértő közül az egyiknek állandó vagy kijelölt igazságügyi elmeorvos szakértőnek, a másiknak állandó szakértőnek, kijelölt igazságügyi orvos szakértőnek vagy elmegyógyász szakorvosnak kell lennie [2/1988. (V. 19.) IM rendelet 52. § (2) bek.]. Ebből következik, hogy a kényszergyógykezelés felülvizsgálatánál eljárhat egyik szakértőként elmegyógyász szakorvos, és ez lehet a kényszergyógykezelést végrehajtó egészségügyi intézet elmegyógyász szakorvosa is. Ilyen esetben az intézet elmegyógyász szakorvosa, valamint a kijelölt igazságügyi elmeorvos szakértő által adott vélemény együttesen alkot egy szakvéleményt a kényszergyógykczclt elmeállapotáról. Az intézet vezető főorvos által a bíróság részérc készített kórrajz-kivonat [9/1979. (VI. 30.) IM rendelet 3. § (1) bek.] önmagában a szakvéleményt nem pótolja.