Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 61 bűnösnek mondanák ki. Ilyenkor a kisebb jelentőségű bűncselekmény miatt - részbeni hatályon kívül helyezéssel - az eljárás megszüntetésének is helye van [Be. 213. § (I) bek. d) pont, 263. §]. A megalapozatlanságnak a bűnösség megállapítására gyakorolható lényeges kihatását a büntetés kiszabására való kihatásával egybevetve kell megítélni. Ebben a körben figyelembe jönnek a büntetési cél megvalósítását szolgáló intézkedések is. Ha a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiküszöbölhetetlen megalapozatlanság nem befolyásolja lényegesen a bűnösség megállapítását vagy a büntetés kiszabását, és ezért hatályon kívül helyezésre nem kerül sor, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást nem állapíthat meg, hanem - a megalapozatlan tényállási rész mellőzésével - az ügyet a tényállás megalapozott része alapján bírálja felül ajogkérdéseket illetően. II. A másodfokú bíróság a vétségi eljárásban - csekély kivétellel - a büntetti eljáráshoz képest jóval tágabb körű, gyakorlatilag a teljes megalapozatlanság kiküszöbölésére jogosult. A másodfokú bíróság a kibővített bizonyítási jogkörében (Be. 271. §), de az iratok tartalma és ténybeli következtetés alapján is megállapíthat az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállást, éspedig nem csupán felmentés (eljárás-megszüntetés) esetén. A vétségi eljárásban nem érvényesül a bizonyítékok eltérő értékelését korlátozó rendelkezés sem [Be. 274. § (1) bek.]. E széles körű tényállás-változtatás alól csak az az egy kivétel van, amikor a megalapozatlanság kiküszöbölése esetén olyan vádlott bűnösségét kellene megállapítani, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy akivel szemben az eljárást megszüntette [Be. 274. $ (2) bek.]. Ekkor eltérő tényállás megállapításának és ennek során a bizonyítékok korlátlan értékelésének a vétségi eljárásban sincs helye, hanem az elsőfokú ítéletet megalapozatlanság okából hatályon kívül kell helyezni [Be. 262. § (1) bek., 275. íf {1) bek.]. Ez utóbbitól eltekintve, vétségi eljárásban a megalapozatlanság másodfokú kiküszöbölésének nem feltétele a megalapozatlanság részlegessége. A másodfokú bíróság - az említett kivétellel - az általa igénybe vehető széles körű eszközökkel a súlyos fokú (a teljes vagy a tényállás túlnyomó részét érintő) megalapozatlanságot is kiküszöbölheti, és az elsőfokú bíróságtól eltérő tényállást állapíthat meg a bűnösséget vagy a büntetést (minősítésváltoztatással vagy anélkül) lényegcsen befolyásoló tények tekintetében is. Ilyenkor megalapozatlanság okából hatályon kívül helyezésnek azért nincs helye, mert erre vétségi eljárásban csak abban az egy esetben kerülhet sor, ha a megalapozatlanság kiküszöbölése során olyan vádlott bűnösségét kellene megállapítani, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette [Be. 275. § (1) bek.]. De ezeknek a lehetőségeknek, így az eltérő tényállás megállapításának a vétségi eljárásban is feltétele, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlannak bizonyuljon [Be. 274. § (1) bek.]. III. a) A büntetőeljárási törvény IX. fejezete az elsőfokú bírósági tárgyalásra vonatkozó rendelkezések között foglalkozik a bizonyítás kiegészítésével. A Be. 206. §-ának szabályozásából kitűnően ezt elsősorban a tárgyaláson [(1) bekezdés] - kivételesen a tárgyaláson kívül [(2) bekezdés] kell foganatosítani. A Be. 206. vj-ának (3) bekezdése szabályozza a pótnyomozás elrendelésének a feltételeit: erre akkor kerülhet sor, ha a bizonyításkiegészítés keretében szükséges bizonyítás-felvétel sem a tárgyaláson, sem a tárgyaláson kívül nem foganatosítható. A törvényi szabályozásból következik, hogy a valóság felderítése érdekében bizonyos esetekben gyakorlatilag elkerülhetetlen a tárgyalási szakig jutott ügyben a bizonyítékoknak a nyomozó hatóság közreműködésével történő beszerzése. Erre utal a törvény miniszteri indokolása is, amikor kiemeli, hogy a pótnyomozás a tárgyaláson akkor rendelhető cl, ha a bizonyítás kiegészítése más módon nem foganatosítható (pl. azért, mert bizonyítási eszközöket kell felkutatni). A Be. 255. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a másodfokú eljárásban a IX. fejezet rendelkezéseit a másodfokú eljárás sajátosságaiból adódó eltérésekkel kell alkalmazni. A bizonyításfelvétellel kapcsolatban az az eltérés, hogy erre a másodfokú eljárásban csak a tárgyaláson kerülhet sor (Be. 240. §) A Be. 240. §-a szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlanságának a kiküszöbölése végett bizonyításnak akkor van helye, ha a tényállás hiányos vagy részben nincs felderítve. A fclderítetlenseg kiküszöbölése viszont - a fentiek szerint is - nemritkán csak további bizonyítási eszközök beszerzése, illetve felkutatása után - pótnyomozás keretében - lehetséges, mint ahogyan ez a Be. 156. $-a (2) bekezdésének a) pontjából és a 171. §-ának (1) bekezdéséből is következik.