Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 39 A perújítási eljárás körébe tartozik egyfelől a perújítási indítványnak vagy kérelemnek az elbírálása, valamint az ezeknek alapossága esetén elrendelt perújítást követő új eljárás is. Az a törvényi tilalom, amely a perújítással megtámadott határozat hozatalában részt vett bíróra a törvénynél fogva fennáll: egyaránt vonatkozik a perújítási indítvány, kérelem elbírálására, valamint az ezeknek alapossága folytán elrendelt perújítást követő új eljárásra. A kizárás alapja csak az olyan határozat hozatalában való részvétel, amely határozatot a perújítási indítvány vagy kérelem megtámadott. A felülvizsgálati indítvány, valamint a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat elbírálása az indítvány (ajogorvoslat) alapján hozott határozat meghozatalával befejeződik. Az e határozattal elrendelt hatályon kívül helyezést követő új eljárásból tehát nincsen kizárva az a bíró, aki az indítvánnyal (a jogorvoslattal) megtámadott határozat hozatalában részt vett. BK 38. A másod/okú bíróság nem kötelezheti az ügyészt arra, hogy a fellebbezési tárgyaláson részt vegyen. A Be. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész részvétele az elsőfokú bíróság tárgyalásán bűntetti eljárásban kötelező, a (2) bekezdésének d) pontja szerint vétségi eljárásban az ügyész akkor is köteles a tárgyaláson részt venni, ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte. A Be. 255. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyész részvétele a fellebbezési tárgyaláson kötelező a Legfelsőbb Bíróságon, továbbá ha a részvételét bejelentette. Ebben az esetben az ügyész jelenléte nélkül a tárgyalást nem lehet megtartani. Nincsen azonban olyan törvényi rendelkezés, mely szerint a másodfokú bíróság kötelezheti az ügyészt a fellebbezési tárgyaláson való részvételre. A Be. 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés a fellebbezési tárgyaláson nem alkalmazható. BK 39. Ha az elsőfokú bíróság a Be. 222. §-ának (2) bekezdése alapján az ítélet meghozatalát és kihirdetéséi elhalasztja, s az ítélet kihirdetésére új halárnapot tűz, amelyen a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg: távollétében az ítélet nem hirdethető ki. BK 40. Az ítélet jogerőre emelkedésekor az előzetes letartóztatásban levő terheltnek a büntetés végrehajtására nem lehel halasztási adni. A Be. 395. §-ának (2) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyben a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták, b) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt cl, c) a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, vagy a fellebbezést elutasította. A (3) bekezdés szerint a másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre. Ebből következően a terhelt az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától kezdve már nincsen előzetes letartóztatásban. A büntetés végrehajtásával kapcsolatos bírósági értesítés kiadása a bíróság részéről merőben adminisztratív teendő, amely nem érinti azt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésével a terhelt nem előzetes letartóztatásban van, hanem már szabadságvesztését tölti. A letartóztatásban levő terheltnek tehát az ítélet jogerőre emelkedésekor a bíróság a büntetés végrehajtására halasztást nem adhat; ez a szabadságvesztés félbeszakítását jelentené, amit a Bv. tvr. 22. íjának (1) bekezdése szerint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka vagy az igazságügy-miniszter engedélyezhet. BK41. Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, bár a vádiratnak a vádlott részére való kézbesítésétől nyolc nap nem telt el, a Be. 261. §-a alá eső eljárási szabálysértés valósul meg akkor is, ha a vádlott és védője egybehangzóan kérték a tárgyalás megtartását, (eltéve, hogy az eljárási szabálysértés az Ítéletre, lényeges kihalással volt.