Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

350 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL KÜLÖNÖS RÉSZ X. fejezet Állam elleni bűncselekmények XI. fejezet Az emberiség elleni bűncselekmények 1. Az 1956. október 23. és november 4. között Magyarországon lezajlott nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktus idején, 1956. október 27-én Berzence községben a békésen tüntető tömegre leadott lövésekkel elkövetett, a szándékos emberölés bűntettének törvényi tényállását megvalósító cselekmények el nem évülő emberiség elleni bűntettnek minősülnek (az 1954: 32. tvr.-rel kihirdetett, a háború áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmény 3. cikke, az 1977. évi II. genfi jegyzőkönyv 1. cikkének 1. és 2. pontja, az 1971:1. tvr.-rel kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásról szóló New York-i egyezmény, BHÖ 352. pont, Btk. 33. §). (HGY 82.) 2. Az 1956. november 4. után a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között kialakult nemzetközi fegyveres összeütközést követő megszállás idején, 1956. december 8-án Salgótarjánban a békésen tüntető polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberölések el nem évülő háborús bűntettnek minősülnek (az 1954: 32. tvr.-el kihirdetett, a háború áldozatainak védelméről szóló genfi egyezmény 3. cikke, az 1971:1. tvr.-el kihirdetett, a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló New York-i egyezmény, BHÖ 352. pont, Btk. 33. §). (HGY 83.) XII. fejezet A személy elleni bűncselekmények I.CÍM Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények Emberölés 166. § . 1.15.számú IRÁNYELV* 2. 2/1998. BJE 3. 5/1999. BJE 4. A büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezésre tekintettel helye lehet az 1979. július 1. napja előtt elkövetett bűncselekmény életveszélyt okozó testi sértés bűntetteként értékelésének. (BH 1979/11-350.)