Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTHTÖ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 33 -a törvény súlyosabb büntetéssel fenyegetett minősítő körülményként értékeli. A bűnszövetség nagyobb tokú társadalomra veszélyességét kifejező törvényi értékelés magában foglalja a bűnszövetség tagjainak magasabb fokú személyi veszélyességét is. Mindebből következik egyrészt az, hogy a bűnszövetség szerinti minősítés keretében az elkövetők társtettesi kapcsolata is megállapítható, másrészt az, hogy ahol a bűnszövetséget a törvény nem értékeli minősítő körülményként, ott a bűnözés szervezettségében megnyilvánuló fokozott társadalomra veszélyességét súlyosítóként kell figyelembe venni. b) A pszichikai bűnsegéd - a felbujtóhoz hasonlóan - a bűncselekmény véghezvitelében közvetlenül nem vesz részt; a tettes vagy a fizikai bűnsegéd akarat-elhatározására gyakorol pszichikai befolyást, illetve erősíti, szilárdítja azoknak az elkövetésre irányuló szándékát. A pszichikai bűnsegéd ösztönző, szándékerősítő magatartása is csak akkor valósítja meg valamely bűncselekménynek a bűnszövetség szerint minősülő alakját, ha az a szervezettség, az előzetes megállapodás alapján kapcsolódik a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetéséhez. Abból a célból, hogy az egyes elkövetők magatartásának súlya megfelelően értékelhető legyen, szükséges annak az ítéleti megállapítása is, hogy a bűnszövetség tagjai az általuk megvalósított bűncselekményeket tettesi, társtettesi, felbujtói vagy bűnsegédi minőségben követték-e el. 6. A bűnszövetségnek a Btk. 137. §-ának 7. pontjában meghatározott fogalma nem korlátozódik sem valamely adott bűncselekmény körére, sem az azonos jogtárgy szerint csoportosított egyes bűncselekményi kategóriákra, hanem „bűncselekményekéről szól. Ha tehát a bűncselekmények szervezett elkövetése, illetve az arra vonatkozó megállapodás több bűncselekményi kategóriához tartozó cselekményt (pl. lopást és sikkasztást) ölel fel, az szintén megalapozza a bűnszövetségben való elkövetés megállapítását. De megállapítható a bűnszövetség akkor is, ha bűnözésre irányuló megállapodás alapján elkövetett bűntettek közül csupán egy olyan bűncselekmény van, amelynél a bűnszövetséget a törvény mint minősülő körülményt szabályozza. A BÜNTETŐ KOLLÉGIUM ÁLLÁSFOGLALÁSAI BK 3. Ha az ügyész a Be. 313. §-nak (2) bekezdése alapján a vád képviseletét a magánvádlótól átvette, a vétségi eljárásban a tárgyaláson való részvétele pusztán ezen az alapon nem kötelező [Be. 19. §-a (2) bekezdésének b) pontja]. Az a körülmény, hogy az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette, egymagában nem lehet indok arra sem, hogy a bíróság a Be. 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja, illetve 186. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezze. Az esetleges kötelezés kérdését ettől függetlenül esetenként kell a bíróságnak elbírálnia. BK 4. Ha az ügyész magánvádas ügyben nem vette át a vád képviseletét, az ítéletet nem kell a részére kézbesíteni. BK 5. Az ügyész olyan magánvádas ügyben is élhet fellebbezéssel, amelyben a vád képviseletét az ítélet kihirdetéséig nem vette át. E fellebbezés bejelentésére addig van lehetősége, amíg a fellebbezés a magánvádlót megilleti. Az utóbbi részére nyitva álló határidőn túl tehát az ügyész nem élhet fellebbezéssel. BK 7. Ha a magánindítványra jogosult sértett helyett annak házastársa tesz magán indítványt, őt - megfelelő határidő kitűzése mellett - meghatalmazás csatolására kell felhívni. Ez a határidő a magánindítványi határidő lejártát követő időre is átnyúlhat.
