Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 251 15. A katonai vétség elkövetője nem büntethető, ha a tettes szolgálati viszonyának a megszűnése óta - az elsőfokú bíróság határozatának a meghozataláig - egy év már eltelt; az elévülés félbeszakítására vonatkozó rendelkezések e speciális katonai büntethetőséget megszüntető ok tekintetében nem érvényesülnek. (BH 1997/1-3.) 16. Ha a tartás elmulasztásának vétsége miatt indított büntetőeljárás során az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető távollétében a tárgyalás nem tartható meg, és ez okból az eljárás nem folytatható le: a lakcímfigyelés kiadásától számított három év elteltével elévülés címén helye van az eljárás megszüntetésének. (BH 1998/1-2.) 17. II. A büntethetőség elévülését félbeszakítja a vádemelés, továbbá a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány; nincs az elévülést félbeszakító hatása az eljárást megszüntető végzésnek, továbbá az ez ellen benyújtott ügyészi fellebbezésnek, minthogy ezek nem tekinthetők a bűncselekmény miatt, a terhelt ellen foganatosított eljárási cselekményeknek. (BH 1998/4-162.) 18. Az 1956. október 23. és november 4. között Magyarországon lezajlott nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktus idején, 1956. október 27-én Berzence községben a békésen tüntető tömegre leadott lövésekkel elkövetett, a szándékos emberölés bűntettének törvényi tényállását megvalósító cselekmények el nem évülő emberiség elleni bűntettnek minősülnek. (HGY 1999/2-82.) 19. Az 1956. november 4. után a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között kialakult nemzetközi fegyveres összeütközést követő megszállás idején, 1956. december 8-án Salgótarjánban a békésen tüntető polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberölések el nem évülő háborús bűntettnek minősülnek. (HGY 1999/2-83.) A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése 36. § 1. Ha a tartásra kötelezett az elsőfokú határozat meghozataláig eleget tesz fizetési kötelezettségének - a Btk. 32. §-ának e) pontjában foglalt ok folytán -, a megrovás alkalmazása a bíróság mérlegelésétől függő lehetőség, ha azonban az elkövető a másodfokú határozat meghozataláig teljesíti kötelezettségét - a Btk. 36. §-ában foglalt ok folytán -, a megrovás kötelező alkalmazásának van helye. (BH 1981/7-259.) 2. A tartás elmulasztásának vétsége esetén nem szűnik meg az elkövető büntethetősége, ha a vádlott hozzátartozói (szülei) az elmaradt tartásdíjat kiegyenlítik. (BH 1984/5-178.) 3. Tartás elmulasztása miatt nem indokolt büntetés kiszabása, ha a vádlott úgy tesz eleget tartási kötelezettségének, hogy a tartásra jogosulttal szemben fennálló követeléséről - annak beleegyezésével - lemond. (BH 1984/7-257.) 4. A szolgálatra már a behíváskor is alkalmatlan katonával szemben szökés bűntette miatt megrovás alkalmazása. (BH 1992/9-567.; > a Btk. 343. §-ánál) 5. Amennyiben a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésének a kerettényállását kitöltő tilalom az elbíráláskor már nem áll fenn, ezért a cselekmény társadalomra veszélyessége megszűnik: a büntetőeljárás - büntethetőséget megszüntető okból való - megszüntetése indokolt. (BH 1998/9-409.)