Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

204 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 76. I. A hűtlen kezelés akkor állapítható meg, ha a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megszegésén túlmenően az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében az elkövető - legalább eshetőleges - szándékára vonható jogi következtetés. II. A pénzkezeléssel vagy annak ellenőrzésével megbízott az a személy, aki az erre vonatkozó különös pénzügyi ügyviteli szabályoktól eltér, fokozott körültekintéssel köteles gondoskodni arról, hogy a szabálytalan eljárásának eredményeként vagyoni hátrány ne következzék be; ennek a kötelességnek az elmulasztása esetén a hűtlen kezelés eshetőleges szándékkal való elkövetésére vonható jogi következtetés. (BH 1999/7-287.) 77. II. A vallásszabadság megsértésének büntette nem célzatos bűncselekmény, ezért az eshetőleges szándékkal is megvalósítható. (BH 1999/7-292.) 78. Ha a vádlott a sértettet az elhallgattatására irányuló egyenes szándékkal oly módon bántalmazza, hogy ennek folytán a sértett halálának - az elkövető által is belátott - reális lehetősége következik be, és ez iránt közömbös, nem a testi sértésre irányuló, hanem az eshetőleges ölési szándékra kell megalapozott következtetést levonni. (BH 1999/11-488.) 79. II. Eshetőleges szándékkal megvalósított, aljas indokból és több emberen elkövetett emberölés bűntettének a kísérletét valósítja meg az elkövetőnek az a cselekménye, hogy a közforgalmú közlekedési eszközön (autóbuszon) olyan időzített robbanószerkezetet helyez el, amely utóbb felrobban. (BH 2000/1-1.) 80. Nem a halált okozó testi sértés bűntettét, hanem a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósítja meg a vádlottnak az a cselekménye, hogy az általa ismerten megromlott egészségi állapotú, idős sértettet tenyérrel mellbe löki, aki ennek következtében történő elesése folytán halálos koponyasérülést szenved. (BH 2000/6-235.) 81.1. A gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt nem vonható büntetőjogi felelősségre az az édesanya, aki a kisgyermekeit néhány percig közvetlen őrizet és felügyelet nélkül hagyja, és ezalatt az egyébként zárva tartott ablak kinyitása folytán a kétéves kisgyermek a tízemeletes ház ablakán kizuhanva halálos sérülést szenved [Btk. 14. §, 166. §(4) bek.]. II. A hanyag gondatlanság szempontjából az objektív gondossági kötelesség megszegése és a szubjektív elvárhatóság körében vizsgálandó körülmények. (BH 2000/6-236.) 82.1. A halált okozó testi sértés mint préterintencionális cselekmény esetén az eredmény tekintetében fennálló gondatlanság fennállásának nem az a feltétele, hogy az eredmény előre látható legyen, hanem a halálos eredmény lehetőségének kell - az elkövetőtől elvárható figyelem és körültekintés mellett - felismerhetőnek lennie. (BH 2000/7-281.) 83. II. Minthogy a rágalmazás szándékos bűncselekmény, az elkövető tudatának át kell fognia a tényállítás (híresztelés) becsület csorbítására alkalmas jellegét, az azonban közömbös, hogy az elköv ető a tény valósága tekintetében tévedésben volt-e, illetőleg az elkövetőt rosszhiszeműség vezette-e (BH 2000/7-285.) 84. II. Ha az elkövető szándéka - eshetőlegesen - a kiskorú gyermeke életének a kioltására irányult, majd utólag e káros következmény elhárítására irányuló magatartást tanúsít: maradékcselekményként életveszélyt okozó testi sértés bűntettében kell megállapítani a bűnösségét. (BH 2000/10-437.)