Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 199 37. Abeszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapotban levő vádlott esetében a bíróságnak az elkövetés konkrét - tárgyi - körülményei alapján kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett emberölés állapítható-e meg. (BH 1992/4-217.) 38. Az eshetőleges szándékkal elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette helyett gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértés vétségének megállapítása. (BH 1992/8-511.) 39.1. Személyben való tévedés (error in persona) esetén az elkövető összetéveszti a sértettet az általa eredetileg megtámadni szándékozott személlyel; céltévesztés (aberratio ictus) esetén az elkövető támadása a célba vett személy ellen irányul, de gondatlansága folytán az elkövetési magatartás az eredetileg megtámadni nem szándékozott személyt éri. II. Ha más személy jogellenes magatartása váltja ki az ölési cselekményt megvalósító elkövető erős felindulását, de céltévesztés folytán a mellette álló személyt öli meg: az erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének kísérletét és ezzel bűnhalmazatban a gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét kell megállapítani. (BH 1992/10-618.) 40. Az önhibából eredően szeszes italtól befolyásolt állapotban élet elleni bűncselekményt elkövető terhelt esetében kizárólag a tárgyi oldal vizsgálata alapján kell állást foglalni a szándékosság vagy gondatlanság, illetőleg az egyenes vagy eshetőleges szándék, avagy a tudatos vagy a hanyag gondatlanság fennállása kérdésében. (BH 1992/12736.) 41. A büntetőügyben eljárt bíró büntetőjogi felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a határozat meghozatala során a hivatali kötelességét szándékosan megszegve járt el, és az a kötelességszegés a meghozott határozatra is kihatással volt. (BH 1992/12-737.) 42. Az önhibából eredően szeszes italtól befolyásolt állapotban élet elleni bűncselekményt elkövető terhelt esetében kizárólag a tárgyi oldal vizsgálata alapján kell állást foglalni a szándékosság vagy gondatlanság, illetőleg az egyenes vagy eshetőleges szándék, avagy a tudatos vagy a hanyag gondatlanság fennállása kérdésében. (BH 1992/12739.) 43. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége - a gondatlanság (negligencia) hiányában - nem valósul meg, ha a műszaki hiba miatt a főútvonalon elakadt tehergépkocsi vezetője a jármű hátrahagyásakor a közlekedési szabályokban foglaltaknak megfelelően minden tőle elvárható kötelezettségének eleget tett az esetleges baleset elhárítása érdekében, de a baleset más járművezető figyelmetlensége folytán következett be. (BH 1993/1-5.) 44. Az önhibából eredően szeszes ital hatása alatt tudatzavart állapotban levő elkövető esetében a szándékosság, illetőleg a gondatlanság fennállása kérdésében a tárgyi tényezők alapján kell állást foglalni. (BH 1993/2-73.) 45. Halált okozó testi sértés esetén az eredményt illetően nem a tudatos gondatlanság (luxuria), hanem a hanyag gondatlanság (negligencia) állapítható meg, ha az elkövető késsel, közepes erővel, a sértett lábszárára leadott szúrása a verőér sérülését okozza, és a sértett heveny vérvesztéses sokk miatt meghal. (BH 1993/2-74.)