Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

194 1978. ÉVI IV. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL 195. III. A hivatali befolyással üzérkedés büntette az esetlegesen megvalósított csalással a látszólagos alaki halmazat viszonyában áll, ezért az említett két bűncselekménynek bűnhalmazatban megállapíthatósága kizárt. (BH 1997/12-569.) 196.1. Az emberölés bűntettével bűnhalmazatban nem a lopás, hanem a kifosztás valósul meg, ha a bűncselekmény elkövetője az ölési cselekményt követően veszi el a megölt sértettől az értékeket, függetlenül attól, hogy a dologelvétel időpontjában a sértett életben volt-e vagy pedig már meghalt. (BH 1998/4-155.) 197. A cserbenhagyás vétségével bűnhalmazatban megvalósítja a közúti veszélyeztetés bűntettét is az a terhelt, aki mint a közúti balesettel érintett jármű vezetője az ütközés után a helyszínen nem áll meg, majd a sértettnek a gépkocsi továbbhaladásának a megakadályozására irányuló szándékát oly módon hiúsítja meg, hogy az általa vezetett gépkocsi elé álló sértettet a gépkocsi elindításával közvetlen veszélyhelyzetbe hozza. (BH 1998/6-256.) 198. A segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett büntette vádja alól hozott felmentő ítélet törvénysértő, ha a bíróság nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy a gépjárművét ittasan vezető terhelt - mint a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője - a helyszínen mely okból nem állt meg, a sértett állapotáról miért nem győződött meg, részéről mely okból maradt el a sértettnek nyújtandó segítség, és mely okból távozott el a baleset helyszínéről. (BH 1998/8-369.) 199.1. Ha az elkövető egyetlen elkövetési magatartása a hivatali visszaélés bűntettét és a szolgálatban kötelességszegés vétségét is megvalósítja: a két bűncselekmény látszólagos alaki halmazata folytán csak a súlyosabban büntetendő hivatali visszaélés bűntettének a megállapítása indokolt. (BH 1998/12-571.) 200. Valóságos alaki bűnhalmazat valósul meg, ha az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének az érvényesítése során a személy ellen irányuló erőszakos magatartása folytán a sértettnek 8 napot meg nem haladó gyógytartamú testi sérülést okoz; ennélfogva ilyen esetben a két bűncselekmény bűnhalmazatban megállapításának van helye. (BH 1998/12-572.) 201. II. Nem egyrendbeli folytatólagosan elkövetett rablást, hanem többrendbeli rablást kell megállapítani, ha az elkövetők ugyanannak a jogi személynek a sérelmére, több postahivatali fiókban úgy követik el a rablási cselekményeket, hogy több természetes személy ellen alkalmaznak erőszakot vagy fenyegetést. (BH 1999/4-148.) 202. Ha a vádlott ugyanannak a sértettnek a sérelmére - egymást időbelileg szorosan követően - olyan erőszakos cselekményeket követ el, amelyek kifosztásként és rablásként is minősülhetnek, kizárólag a súlyosabban büntetendő rablás megállapítása indokolt; a két bűncselekmény megvalósulása látszólagos anyagi halmazatot alkot, és a súlyosabb bűncselekmény - a rablás - elnyeli az enyhébb megítélésű kifosztást. (BH 1999/6240.) 203. III. A vallásszabadság megsértése bűntettének a sértettje nem kizárólag természetes személy, hanem önálló jogképességgel nem rendelkező személyösszesség is lehet; ekként a bűncselekményt egy rb. bűntettként kell értékelni abban az esetben is, ha az elkövető azonos alkalommal és akaratelhatározással az úrnapi körmenetben részt vevő