Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 167 A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a döntését a Bszi. 32. § (4) bekezdése alapján közzéteszi. Budapest, 2000. június 21. Dr. Berkes György s. k. a tanács elnöke, Miszlayné dr. Lányi Éva előadó bíró, Dr. Kónya István s. k. bíró, Dr. Tóth Éva s. k. bíró, Dr. Váczi István s. k. bíró 4/2000. BJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának büntető jogegységi tanácsa a 2000. június 21. napján tartott nem nyilvános ülésen a legfőbb ügyész indítványa alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: A büntetés-végrehajtási bíró az elitéltet köteles meghallgatni, mielőtt a bv. intézet fegyelmi határozata elleni fellebbezést elbírálja [Bv. tvr. 6. § (3) bek. b) pont, 7/B. § (1) bek.]. Indokolás [. A legfőbb ügyész a Bv. 812/1999. számú indítványában, a bíróság szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 32. §-ának (2) bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta abban a kérdésben, hogy a büntetés-végrehajtási intézet határozata elleni fellebbezés elbírálása előtt a büntetés-végrehajtási bíró jogosult-e az iratok tartalma alapján az elítélt meghallgatása nélkül dönteni. A legfőbb ügyész indítványa felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, és ezt a következő határozatokkal szemléltette: 1. A Csongrád Megyei Bíróság büntetés-végrehajtási bírája az 1999. szeptember 1. napján meghozott Fe. 96/1999/2. számú végzésével helybenhagyta a Szegedi Fegyház és Börtön 614/1999. számú fegyelmi határozatát, amellyel az elítéltet fegyelmi vétség elkövetése miatt 30 nap magánelzárás fegyelmi fenyítéssel sújtotta. Az irányadó körülmények között a 15 évi fegyházbüntetését a Szegedi Fegyházban és Börtönben töltő elítélttel szemben a büntetés-végrehajtási intézet fegyelmi jogkör gyakorlója az 1999. augusztus 15. napján elkövetett fegyelmi vétség miatt - az elítélt megtagadta a munkára történő kivonulást - 30 nap magánelzárás fegyelmi fenyítést szabott ki. Az elítélt a fegyelmi határozattal szemben fellebbezést jelentett be. A Csongrád Megyei Bíróság büntetés-végrehajtási bírája a fegyelmi határozatot kizárólag az iratok alapján, az elítélt meghallgatása nélkül helybenhagyta. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen az elítélt a fegyelmi fenyítés enyhítése végett, a Csongrád Megyei Főügyészség pedig az elítélt meghallgatásának elmulasztása miatt, eljárási szabálysértésre alapítottan jelentett be fellebbezést. A megyei főügyészség a fellebbezése jogi indokolásában rámutatott: a büntetés-végrehajtási bíró a döntésének meghozatala előtt - bár ez kötelező lett volna - az elítéltet nem hallgatta meg, ezáltal megsértette a többször módosított Bv. tvr. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat. Ezért a büntetés-végrehajtási bíró végzésének hatályon kívül helyezését és a bv. bírónak új eljárásra való utasítását indítványozta. A Csongrád Megyei Bíróság másodfokú tanácsa a 3. Bf. 1020/1999/2. számú, 1999. szeptember 27-én kelt végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában a megyei bíróság másodfokú tanácsa arra mutatott rá, hogy a Bv. tvr. 6. §-a (3) bekezdése b) pontjának szövegezése általános rendelkezés, az egyéb részletező szabályok egybevetéséből pedig az a következtetés vonható le, mely szerint a büntetés-végrehajtási bíró csak azokban az esetekben köteles az elítéltet meghallgatni, ha azt a jogszabály a konkrét büntetés-végrehajtási