Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

160 BÜNTETŐJOG] ÉS BÜNTITÖ LDÁRÁSJOG1 TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK egymás között elosztotta, és valamelyikük csupán figyelést vagy szállítást végzett, a csoportos elkövetés megállapítható. A tényállástól függően ugyanis ez a magatartás bűnsegédi magatartásként értékelhető. A Btk. 137. §-ának 6. pontja szerint bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy abban megállapodik. A bűnszövetség és a csoportos elkövetés ismérvei tehát egymástól eltérőek. A fentebb írtakra is figyelemmel azonban esetenként előfordul, hogy mindkét minősítő körülmény megállapításának a feltételei fennállanak. Ilyen esetekben nincs akadálya a bűnszövetség és a csoportos elkövetés együttes megállapításának; ez nem jelenti az ugyanazon körülmények kétszeres értékelését. II. A Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője arra hivatkozva kezdeményezte a jogegységi eljárást, hogy a bírói gyakorlat nem egységes abban a kérdésben, vajon a csoportosan elkövetés mint minősítő körülmény megállapíthatósága szempontjából kizárólag az elkövetői oldalra kell-e tekintettel lenni, vagy figyelembe veendő-e a sértetti oldal is. 1. A Bírósági Határozatok 1993. évi 8. számában 482. számon közzétett döntésben a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen foglalt állást: „A rablás csoportos elkövetése akkor valósul meg, ha három vagy több személy - akár tettesi, akár részesi minőségben - a bűncselekmény helyszínén együtt tevékenykedve valósítja meg a bűncselekményt; az időben és térben elkülönülő magatartás nem alapozza meg a csoportos elkövetés megállapítását." A jogesetben irányadónak tekintett tényállás és jogi indokolás lényege a következő: „A III. r. terhelt a vádbeli napon este a vendéglőben észlelte, hogy az ittas sértettnél nagyobb összegű pénz van. Ezt közölte a vendéglőben tartózkodó fk. I. r. és az fk. II. r. terheltekkel, és egyidejűleg felhívta őket, hogy akár erőszakkal vegyék cl a sértett pénzét. Ekkor az fk. I. r. és az fk. II. r. terhelt megállapodott abban, hogy a sértettet leütik, és úgy veszik el a pénzét. A III. r. terhelt a megállapodáskor az eltulajdonított pénzösszeg 20 százalékát kérte a maga részére. Ezt követően az I. r. és a II. r. terhelt a vendéglőből eltávozott sértett után ment, és amikor utolérték őt, bántalmazták, a földre lökték, és eközben elvették a pénztárcáját a 8600 Ft-tal együtt, majd elmenekültek. A sértettől elvett pénzből az I. és III. r. terhelt később 1600 Ft-ot átadott a II. r. terheltnek." Az ítéleti tényállás szerint a III. r. terhelt nem voltjelen a bűncselekmény helyszínén. A tényállás ugyan nem tartalmazza, de a bizonyítás anyagából megállapítható, hogy a III. r. terhelt a felbujtói magatartás kifejtése után - de még a sértett bántalmazása előtt - eltávozott a vendéglőből. A másodfokú bíróság a rablási cselekmény minősítésénél hivatkozva a Bírósági Határozatok 1992. évi 4. számának Fórum rovatában közzétett állásfoglalásra, abból azt emelte ki, hogy amikor három vagy több személy az elkövetésben játszott szerepeket egymás között elosztotta, és valamelyikük csupán figyelést vagy szállítást végzett, a csoportos elkövetés megállapítható. A másodfokú bíróság határozatának indokolása szerint a terheltek elosztották egymás között a szerepeket, a III. r. terhelt felbujtására az I. és II. r. terheltek megállapodtak a sértett kirablásában, és bár a III. r. terhelt a sértett bántalmazásánál és a pénzének elvételénél nem voltjelen, már előre kérte az eltulajdonított pénz 20 százalékát, és azt meg is kapta. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a rablási cselekmény véghezvitelében az ahhoz szükséges törvényi tényállásclemek megvalósításában játszott szerepek elosztását indokolt figyelembe venni a csoportos elkövetés megállapításánál. A figyelés és a szállítás is a szerepek elosztásának egyik lehetséges formája, és bűnsegédi magatartásként értékelhető. A felbujtó akkor vehető figyelembe a csoportos elkövetés megállapításánál, ha társtettesi vagy bűnsegédi magatartást is megvalósít. A terheltek magatartása csak a Btk. 320. §-ának (1) bekezdésébe ütköző rablás bűntettének az alapesetét valósította meg, amelyeket a fk. I. r. és a fk. II. r. terhelt társtettesként, míg a III. r. terhelt felbujtóként követte el. 2. A Csongrád Megyei Bíróság a Bírósági Határozatok 1997. évi 7. számában, 320. számon közzétett döntésében a következőképpen döntött: A rablás bűnsegéde is csoportosan elkövetettként valósítja meg a bűncselekményt, ha a bűntett két másik elkövetőjét - a bűncselekményre vonatkozó elhatározásuk ismeretében - a helyszínre szállítja, majd ott várakozik, amíg egyik társa a bűncselekményt végrehajtja, ezt követően pedig elszállítja őket.