Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÜ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 153 Az emberölés előkészületének bűntettét a törvény az emberölésre vonatkozó törvényhely keretén belül helyezi el, külön megnevezéssel nem illeti. ABtk. 166. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ezen büntetendő előkészületi cselekmény tartalmában a Btk. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre épül, semmilyen korlátozást nem tartalmaz. A legfőbb ügyész képviselőjének érvelésével ellentétben, az emberölés előkészületének bűntette nem értékelhető sui generis, önálló befejezett bűncselekményként, s erre tekintettel a sértettek száma sem létesít valóságos alaki halmazatot." II. A Legfelsőbb Bíróság Bf. 111. számú ítélkező tanácsa azért függesztett fel az 1/1. ügyben a büntetőeljárást, mert a Bf. IV. számú tanács jogkérdésben kifejtett - idézett - álláspontjától el kíván térni. A Bf. III. számú tanács álláspontjának lényege a következő: A Btk. 17. §-ának és 18. §-ának az egybevetéséből következik: az előkészület és a kísérlet lehetséges és egymásra következő megelőző stádiuma valamely szándékos befejezett bűncselekménynek. Az előkészület ugyan nem feltétlenül szükséges valamely bűncselekmény kísérleti szakaszba lépéséhez, viszont - elvben - olyan bűncselekménynek is lehet előkészülete, amelynek kísérlete nincs (pl. egymozzanatos immateriális bűncselekmény). Az előkészület büntethetőségéhez azonban - szemben a kísérlettel - az szükséges, hogy a büntetőtörvény Különös Része büntetni rendelje. Az előkészület esetében arról van szó, hogy bizonyos jogtárgyak tekintetében - a védelemhez fűződő társadalmi érdek rendkívüli fontosságát felismerve - a jogalkotó a tényállásszerű kísérletet megelőző, de a jogtárgy veszélyeztetését már magában hordozó magatartást is a büntetőjogi üldözés alá vonja. Az előkészület és a kísérlet között a lényegbe vágó különbséget az jelenti, hogy míg valamely bűncselekmény kísérlete a különös részbeli törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartás kifejtésének a megkezdésével valósul meg, addig az előkészületet kimerítő elkövetési magatartás kívül esik a törvény különös részében meghatározott törvényi tényálláson, mert az előkészület megállapítását lehetővé tevő elkövetési magatartások körét a Btk. Általános Része [18. § (1) bek.] határozza meg. (Nem valamely Különös Részben meghatározott bűncselekmény előkészületéről, hanem sui generis bűncselekményről van szó akkor, ha a Különös Részben megállapított törvényi tényállás elkövetési magatartásként valamely, egyébként az előkészület körébe illeszkedő magatartást határoz meg. Ebben a tekintetben a Bf. IV. számú tanács álláspontjával egyet kell érteni, ám ebből az álláspontból nem következik, hogy az előkészület mindig egységként lenne értékelendő.) A büntetendő előkészület - az előzőekben kifejtett, az ejkövetési magatartásban megnyilvánuló különbözőség dacára - mindig valamely a Különös Részben meghatározott bűncselekménynek az előkészülete; az előkészület nem általában létezik. Ez a megállapítás abból vonható le, hogy az egyébként büntetőjogilag rendszerint közömbös előkészületi magatartás kifejtése csak akkor tekinthető előkészületnek, ha az valamely bűncselekmény elkövetése céljából valósul meg [Btk. 18. § (1) bek.]. Valamely bűncselekmény előkészületét ugyanannak a bűncselekménynek kísérletével, illetőleg befejezett alakzatával (az elkövetési magatartás eltérő volta ellenére) az elkövető szándéka, mégpedig az egyenes szándéka köti össze: előkészülete csak szándékos bűncselekménynek lehet, a Különös Részben tételezett bűncselekmény elkövetése céljából kell az előkészület elkövetési magatartását kifejteni, az előkészület megvalósulása a cselekménynek kísérleti szakba fejlődése esetén egyenes szándékkal való elkövetést involvál. Mindebből következik: a Különös Részben meghatározott bűncselekménynek a büntetni rendelt előkészülete elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz a bűncselekményhez, amelynek a megvalósítását célozza, és - az elkövetési magatartás különbözőségétől eltekintve - magában rejti mindazokat az ismérveket, amelyek a célba vett befejezett bűncselekményt jellemzik. A büntetőtörvény által büntetni rendelt előkészület is megfelel a bűncselekmény általános fogalmának. Nevezetesen: tényállásszerű (diszpozíciószerű) - a diszpozíciót a Btk. 18. §-ának (1) bekezdése írja le -Jogellenes (társadalomra veszélyes) és bűnös cselekmény. Nincs indok arra, hogy azok az általános elvek, amelyek minden bűncselekményre vonatkoznak, a büntetendő előkészület esetében ne érvényesüljenek. Ilyen általános elv az, mely szerint, ahol a sértettek számának jelentősége van - a sértettek számának megfelelően - többrendbeli bűncselekmény valósul meg, kivéve azokat az eseteket, amikor ezt a
