Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)
146 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTKTŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 2. A Berettyóújfalui Városi Bíróság az 1997. május 23-án kelt 10. B. 159/1995/76. számú ítéletével - többek között - több rendbeli társtettesként elkövetett kitartottság bűntettében állapította meg a jövedelemmel nem rendelkező terheltek bűnösségét. (Annyi rendbelinek minősítette a cselekményt ahány üzletszerű kéjelgést folytató nővel tartatták ki magukat.) A tényállás lényege szerint az 1994. évben a terheltek arra kényszerítették a sértetteket, hogy üzletszerű kéjelgést folytassanak, és a szolgáltatások ellenében kapott pénzt átadják nekik. Az összegeket a terheltek a saját megélhetésükre fordították. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a 2. Bf. 927/1997/3. számú, 1998. január 28. napján kelt ítéletével a cselekmények jogi minősítését érintően az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat indokolása rámutat: a kitartottság elkövetésénél a rendbeliség a kitartók száma szerint minősül. Bűnhalmazatot eredményez, ha valaki akár azonos időben vagy folyamatosan, egymást felváltva nem egy, hanem több üzletszerű kéjelgést folytató személlyel tartatja ki magát. Az ilyen elkövetők, akik több személyt „futtatva", több személyen élősködve munkakerülő életmódot élnek, fokozottan veszélyesek. Rámutatott a megyei bíróság arra is, miszerint nem tekinti követendőnek a BH 1997. évi 1. számában 6. sorszám alatt közzétett eseti döntést. 3. A Szolnoki Városi Bíróság a 7. B. 1151/1994/112. számú, 1996. szeptember 12-én kelt ítéletével a foglalkozás nélküli I. rendű terhelt bűnösségét - egyéb bűncselekmények mellett - 11 rendbeli kitartottság bűntettében, a VI. rendű jövedelemmel szintén nem rendelkező terhelt bűnösségét pedig 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett kitartottság bűntettében állapította meg. A fellebbezés folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság az 1. Bf. 507/1997/9. számú, 1997. november 19. napján kelt ítéletével az elsőfokú ítéletnek a szóban lévő cselekmények jogi minősítésével kapcsolatos rendelkezését helybenhagyta. A megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű terhelt az üzletszerű kéjelgést folytató tizenegy nőt a saját lakásán helyezte el. Az ügy VI. rendű terheltjével szállíttatta őket különböző szórakozóhelyekre, ahol prostitúciót folytattak. A terheltek a megélhetésüket az üzletszerű kéjelgést folytató személyektől kapott pénzből biztosították. Az ügyben lefolytatott felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság sem kifogásolta a bűnhalmazat megállapítását (Bfv. III. 1494/1998/2. számú, 1998. július 17. napján kelt határozat). Hivatkozott a továbbiakban a legfőbb ügyész arra, hogy a BH 1997. évi 1. számában megjelent eseti döntés közzététele előtt a bíróságok a már jelzett módon megvalósított kitartottság bűntettét több rendbelinek értékelték, amint azt az alább felsorolt határozatok is jelzik: 4. A Szolnoki Városi Bíróság a 7. B. 710/1995/20. számú, 1995. október 17-én kihirdetett ítéletével az I. rendű terhelt bűnösségét - egyebek mellett - 6 rendbeli, míg a II. rendű terhelt bűnösségét 2 rendbeli kitartottság bűntettében állapította meg. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt 1994. évben 6 üzletszerű kéjelgést folytató nőt fogadott be a lakásába, akiknek szállást és élelmet biztosított. A sértettek a közösülésért kapott pénzt minden esetben átadták az I. rendű terheltnek, aki a saját és a családja megélhetését is ebből biztosította. A II. rendű terhelt hosszabb időn keresztül két prostitúciót folytató személlyel tarttatta ki magát és családját. A másodfokon eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság az 1996. március 13-án kelt, 1. Bf. 105/1996/3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. 5. A Soproni Városi Bíróság az 1996. május 20. napján kelt, B. 298/1996/13. számú ítéletével a terhelt bűnösségét - több bűncselekmény mellett - 2 rendbeli kitartottság bűntettében állapította meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. március 4. napján hozott, Bf. 311/1996/7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének a cselekmények jogi értékelésével kapcsolatos rendelkezését helybenhagyta. Az ítéleti tényállásból kitűnően a terhelt 1993. évben két nőt foglalkoztatott az általa vezetett bárban, akiknek az volt a feladata, hogy férfiakkal ismerkedjenek meg, és velük ellenszolgáltatás fejében szexuális kapcsolatot alakítsanak ki. A bevétel egy részét a terheltnek kellett átadniuk. 6. A Pécsi Városi Bíróság az 1995. április 28. napján kelt, 4. B. 50/1995/18. számú ítéletével a két terhelt bűnösségét 3 rendbeli társtettesként elkövetett kitartottság bűntettében állapította meg. A tényállás rögzítette, hogy a munkanélküli életmódot folytató házaspár 1993-ban és 1994-ben a lakásába fogadott három üzletszerű kéjelgést folytató nőt, akik a keresetük felét - később a teljes