Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 121 1/2000. BKPJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a legfőbb ügyész által kezdeményezett jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: A helyi bíróság nincs kizárva a büntetőügy vagy a polgári ügy, a munkaügyi bíróság a polgári ügy intézéséből, ha a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 35. $-a (l) bekezdésének a) pontjában, illetve a polgári perrendtartásról azóló 1952. évi Hl. törvény 13. §-a (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában szabályozott kizárási ok annak a megyei bíróságnak az elnökével vagy elnökhelyettesével szemben áll fenn. amelynek a területén a helyi bíróság, illetve a munkaügyi bíróság működik. Indokolás I. A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. Tv. (Bszi.) 29. íj-a (1) bekezdésének a) pontja és 32. §-ának (2) bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat hozatalát indítványozta abban a kérdésben: ki van-e zárva a helyi bíróság a büntetőügy intézéséből, ha a Be. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott kizárási ok annak a megyei bíróságnak az elnökével szemben áll fenn, amelynek a területén a helyi bíróság működik. A legfőbb ügyész indítványa felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, és ezt a következő határozatokkal szemléltette. 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az 1999. június 30-án meghozott 7. Bf. 734/1999/2. számú végzésével a Debreceni Városi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A végzés indokolásában a megyei bíróság rámutatott: a korábbi bírói gyakorlat szerint, ha a megyei bíróság elnökével kapcsolatban merült fel a Be. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott kizárási ok, akkor csupán a megyei bíróság bírái voltak kizártak az ügy elintézéséből. A Bszi.. valamint a bírák jogállásáról ésjavadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjj.) hatálybalépését követően azonban ez a jogalkalmazói gyakorlat már nem tartható fenn. A korábbi jogértelmezésnek ugyanis az volt az indoka, hogy a bírákkal kapcsolatos munkáltatói jogokat csupán részben gyakorolta a megyei bíróság elnöke. Ezzel szemben az 1997. október l-jén hatályba lépett Bszi. 62. §-a szerint a bírósági szerv vezetője a megyei bíróság elnöke. Az ugyanekkor hatályba lépett Bjj. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a bírói állás pályázat útján tölthető be. A 7. $ értelmében a pályázat kiírására mind a helyi, mind a megyei bírósági bírói állás esetén a megyei bíróság elnöke jogosult; a 14. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az első kinevezését követően a megyei bíróság elnöke osztja be a bírót, míg a 62. § (1) bekezdése szerint a munkáltatói jogkört a helyi és megyei bírák vonatkozásában a megyei bíróság elnöke gyakorolja. Ezekre a törvényi rendelkezésekre figyelemmel mind a megyei, mind a helyi bíróság vezetőjének a megyei bíróság elnökét kell tekinteni. Ezért - tekintettel a Be. 35. §-ának (4) bekezdésére - a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Be. 250. §-ának II. b) ponjta alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. 2. A Legfelsőbb Bíróság az 1999. december 6-án meghozott Bk. V. 2471/1999/2. számú végzésével a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságot mint másodfokú bíróságot az eljárásból kizárta, és a másodfokú eljárás lefolytatására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságot jelölte ki. Az ügyben a Debreceni Városi Bíróság járt el első fokon, a sértett jogi képviselője pedig a HajdúBihar Megyei Bíróság elnökének a házastársa volt. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést. A Legfőbb Ügyészség a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kizárását és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság kijelölését, továbbá - amennyiben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére kerülne sor - a megismételt eljárásra a Nyíregyházi Városi Bíróság kijelölését indítványozta. Rámutatott arra, hogy a hatóság kizárását megalapozó abszolút jellegű kizárási ok nem csupán a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság, hanem a Debreceni Városi Bíróság vonatkozásában is fennáll. Indítványában kifejtette, hogy bár a Legfelsőbb Bíróság a bíróságokról szóló, többszörösen módosított 1972. évi IV. törvény hatálya idején arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megyei bíróság elnöke a