Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK 1 13 hogy az ügyészség öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűntett miatt emelt vádja ellenére az elsőfokú bíróság a terhelt bűnösségét - tévesen - öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményben állapította meg, az említett alapelvet nem érinti. 111. A Be. 49. §-ának (1) bekezdése szerint a hatóság a kötelező védelem esetében védőt rendel ki, ha a terheltnek meghatalmazott védője nincs. Védő kirendelésére - kérelmére vagy hivatalból - akkor is sor kerülhet, ha ezt a hatóság a terhelt védelme érdekében szükségesnek tartja [Be. 49. § (2) bek.]. A kirendelés hatálya az ügydöntő határozat jogerőre emelkedéséig tart [Be. 50. § (1) bek.], de a védő kirendelés alapján jogosult részt venni a különleges eljárásokban is [Be. 50. § (2) bek.]. Előfordul, hogy a kirendelés oka az eljárás tartama alatt megszűnik, pl. megszüntetik a terhelt előzetes letartóztatását. A kötelező védelem okának megszűnésével együttjáróan a védői kirendelés hatályvesztése mind a védőt, mind pedig a terheltet olyan bizonytalanságban tartaná, amely a védelem garanciális jellegével és eljárásjogi alapelvével nem egyeztethető össze, valamint azzal a nyilvánvaló veszéllyel járna, hogy a védő és a terhelt között szükséges összhangot megzavarná, végül pedig a védői kötelezettségek teljesítésének az elmaradására vezetne. A védő kirendelése - függetlenül attól, hogy a kirendelés oka megszűnt-e vagy sem - csak az eljáró hatósági határozatával veszti hatályát; a védő a kirendelés folytán az őt terhelő kötelezettségek alól csak a határozatnak részére való kézbesítésétől kezdődően mentesül. Abban az esetben azonban, ha a védő kirendelésének oka megszűnt, a hatóság köteles vizsgálni, hogy szükséges-e a terhelt érdekében a védő további közreműködése, és a kirendelést - a Be. 49. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően - csak ilyen szükségesség hiányában szünteti meg. BK 160. /. A perújítási kérelmet (indítványt) az előterjesztésre jogosult mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a perújítás megengedhetósége kérdésében határozatot nem hozott. II. Ha a perújítási kérelem visszavonására olyan időben kerül sor, amikor az ügyész nyilatkozatával együtt az iratokat még nem küldte meg a bíróságnak; a perújítási kérelmet és az annak visszavonását tartalmazó nvilatkozatot nem kell megküldeni a bíróságnak. III. A nem jogosult által előterjesztett perújítási kérelmet az ügyész nem utasíthatja el. I. A büntetőeljárásban előterjesztett indítványok, kérelmek, sőt a fellebbezés mindaddig, míg azokat el nem bírálták, visszavonhatok. Vonatkozik ez - kifejezett törvényi rendelkezés hiányában is - a perújítási kérelemre (indítványra) is, amelyet az ezt előterjesztő mindaddig visszavonhat, amíg a bíróság a perújítás megengedhetósége kérdésében nem határozott [Be. 279. § (1) és (2) bek.]. A perújítási kérelem (indítvány) visszavonása esetén a bíróság azzal érdemben nem foglalkozhat. Ez természetesen nem akadálya a perújítási kérelem (indítvány) újbóli előterjesztésének, illetőleg annak, hogy a perújítási kérelem visszavonása esetén az ügyész a Be. 277. §-ának (1) bekezdése alapján perújítási indítványt terjesszen elő. II. Ha a perújítási kérelem visszavonására akkor kerül sor, amikor az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság területén működő ügyész a kérelmet még nem küldte meg az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnak [Be. 278. §. (1) bek.], sem a perújítási kérelemnek, sem az ezt visszavonó nyilatkozatnak a bírósághoz való megküldésére nincs szükség. Ilyen esetben ugyanis a bírósági eljárást igénylő perújítási kérelem nincs, és így a bíróságnak sem kell semmiféle határozatot hoznia. III. Ha a Be. 277. §-ának (2) bekezdésében fel nem sorolt, vagyis arra nem jogosult személy terjeszt elő perújítási kérelmet: ilyenkor létezik perújítási kérelem. Ebben az esetben tehát a perújitási kérelem előterjesztésének a jogosultsága kérdésében bírósági határozat hozatala szükséges, ezért az ilyen kérelmet az ügyész köteles a perújítás megengedhetósége kérdésében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak megküldeni. Természetesen az ilyen kérelmet is vissza lehet vonni. BK 161. Ha a bíróság elé állítás során a bíróság a tárgyaláson az iratokat az ügyésznek visszaküldi [Be. 349. § (3)-(5) bek.], az ügy nyomozási szakba kerül vissza.