Berkes György et al.: Büntetőjog 1973-2000, 1. kötet (Budapest, 2001)

104 BÜNTETŐJOGI ÉS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TÁRGYÚ ÁLLÁSFOGLALÁSOK Ha az elkövető az ellene folyamatban levő büntetőeljárás hatálya alatt, erről tudva követi el a bűncselekményt, és ebből az előző eljárás eredményétől függetlenül a személyének fokozott veszélyességére lehet következtetni, a büntetőeljárás hatálya alatt történt bűnelkövetés súlyosító körülmény. Súlyosító körülmény, ha az elkövető más ügyben alkalmazott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, a feltételes szabadság ideje alatt vagy a kegyelem véglegessé válása előtt követte el a bűncselekményt, mivel abból a tényből, hogy a többlethátránnyal való fenyegetettség sem tartotta vissza a bűnelkövetéstől, a személyének nagyobb veszélyességére lehet következtetni. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának esetleges elrendelése, a feltételes szabadság megszüntetése, a kegyelem hatályvesztése nem a bűncselekmény mikénti elkövetéséhez, hanem az ítéletben kiszabott büntetéshez fűződő jogkövetkezmény. 3. Ha az elkövetőnek a létfenntartást biztosító jövedelme nincs, és munkakerülő, csavargó életmódot folytat, fokozott a veszélye annak, hogy a szükségletét illegális módon, akár bűncselekmény útján elégíti ki, és a személyének a veszélyessége fokozott. 4. A fiatalkor nem enyhítő körülmény, ilyennek értékelhető azonban, ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő tizennégy éves életkort nem sokkal haladta meg, vagy fiatal-felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette. A katonai ítélkezésben a fiatalkor nyomatékos enyhítő körülmény, mivel itt a fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. Az idős kor - a vele rendszerint együttjáró testi és szellemi hanyatlás, valamint tűrőképességcsökkenés miatt - enyhítő körülmény; általában a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkort lehet így értékelni. Enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti. Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága enyhítő körülmény, kivéve, ha olyan bűncselekményt követett el, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki belátja (emberölés, rablás, testi sértés stb.). Súlyosító körülmény viszont, ha az elkövető a műveltségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel. A honvédelmi kötelezettség elleni, valamint a katonai bűncselekményeknél a szolgálat teljesítésére való alkalmatlanság minden esetben igen nyomatékos enyhítő körülmény. A beszámítási képesség korlátozottsága enyhítő körülmény akkor is, ha a Btk. 24. §-a (2) bekezdésének az alkalmazására nincs alap. így értékelhető az elkövető pszichopátiája is, ha súlyos fokú patológiás vonásokat mutat. Az a körülmény, hogy az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette, a büntetés kiszabásánál általában közömbös tény, mivel az emiatt alacsonyabb fokú alanyi bűnösség enyhítő hatását a bűnelkövetés fokozott veszélye közömbösíti. 5. Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet. A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány, stb.) enyhítő körülmény lehet. 6. A katonai ítélkezésben enyhítőként vagy súlyosítóként egységesen kell értékelni az elkövetőnek a szolgálati idő alatt tanúsított magatartását; ezen belül az egyik oldalon a kitüntetések, dicséretek, jutalmak és elismerések, a másikon az érvényben levő fenyítések száma és súlya jön figyelembe. Enyhítőként értékelendő, ha az elkövető még csak rövid ideje teljesített szolgálatot, ha a feladatra nem készítették fel megfelelően, ha az ahhoz szükséges feltételeket nem biztosították, feltéve, hogy mindezek a cselekmény elkövetésében közrehatottak. Az önkényes eltávozás vagy a szolgálat alóli ideiglenes kibúvás esetében enyhítő körülmény, ha az elkövetést a megromlott családi kapcsolat helyreállítására törekvés vagy a család nyomasztó gondjainak a megoldása motiválta. Ugyancsak a katonai ítélkezésben enyhítőként értékelendő, ha az elkövető a cselekmény végrehajtása és elbírálása között kimagasló helytállást tanúsított. Ezzel szemben a terhére kell értékelni, ha ezen idő alatt fegyelemsértést valósított meg. 7. Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különös