Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A kollíziós jelleg alól azonban a nemzetközi szerződésekben számos kivételt is találunk [pl. a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság között Budapesten 1966. július 28-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről szóló 1967. évi 33. tvr. 20. cikke a kiskorúak védelmével kapcsolatban a Szerződő Államok Központi Hatóságai részére az együttműködés keretében konkrét feladatok ellátását írja elő, de a többoldalú nemzetközi szerződések közül a tartásdíj külfölditől való behajtása tárgyában 1956. június 20-án kelt New-York-i Egyezmény is tartalmaz érdemi kiegészítő jogvédő eszközöket (1. Cikk 2. pont)], még jellemzőbben utalhatunk itt a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény több szabályára is. Bár a jogforrások hierarchiájában a több oldalú nemzetközi egyezmények előbbre valók, a lényegesebb körre korlátozódó ismertetést a Nmjt. szabályaival célszerű kezdeni, melyek a nemzetközi jogi szabályok értelmezéséhez a szükséges szemléletmód megismeréséhez is segítséget nyújtanak. 3. Eljárás a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet alapján 3.1. Joghatóság és eljárás Az Nmjt. joghatóságra vonatkozó szabályait az 1979. évi 13. tvr.-t módosító 2000. évi CX. törvény teljesen új alapokra helyezte*. A korábbi, nagyvonalú szabály helyett („ma*A 2000. évi CX. törvény hatálybalépése: 2001. május 1. napja (6. §), a joghatóságra vonatkozó szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokra kell alkalmazni (7. §). 258