Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

korló - tehát együttélő - szülők közti egyetértés hiányában - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével - a döntésre a gyámhatóságot jogosítja fel, míg a különélő szülők közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogával kapcsolatos vita elbírálására a bíróság hatáskörét állapítja meg. Ez utóbbi helyzet akkor áll fenn, ha a szülők már külön élnek, azonban a gyermek elhelyezése kérdésében köztük megállapodás, vagy a bíróság részéről döntés még nem született [Csjt. 72. § (1) bekezdés]. Ide sorolható a Csjt. 78. §-ának (2) bekezdése is, mely azt mondja, hogy az életpálya megválasztása körében a szülő és a gyermek között felmerült vitában a gyámhatóság dönt. A Pp. 34. §-ának (2) bekezdése a 31. § szerinti általános illetékességi ok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehessen indítani, ami nyilvánvalóan a jogérvényesítés könnyítését célozza. A gyermek lakóhelye az, ahol életvitelszerűen él, vagy annak a szülőnek a lakóhelye, akinél őt a bíróság elhelyezte. Az, hogy a gyermek valamely okból - akár huzamosabb ideig is máshol tartózkodik, a Pp. 34. §-ának (2) bekezdése szerinti illetékességet nem érinti. Ez a vagylagos illetékesség értelemszerűen a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perre is vonatkozik. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet rendszerint a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A Pp. 2. §-ának (2)-(6) bekezdései az ügyész kereseti indítási jogát, illetve ezzel összefüggésben az ügyész jogállását részletezi. A Pp. 2. §-ához kapcsolódóan a Csjt. 72/A. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránta szülő, a gyám91