Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

A peres felek házassági bontóperükben egyezséget kötöttek, amely szerint az 1981-ben született Cs., az 1983-ban született T. és az 1986-ban született L. nevű gyermekeik az anya gondozásá­ban maradtak. A felperes (az anya) a perbeli egyezség megkötését követően - az alperes egyetértése és a gyámhatóság jóváhagyása nélkül - gyermekeivel együtt Németországba költözött, ahol há­zasságot kötött. A bíróság jogerős ítéletével az egyezség szerinti elhelyezést megváltoztatta: mindhárom gyermeket az apánál he­lyezte el. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes jogellenesen járt el, amikor a gyermekeket a tartós letelepedés szándékával, az alperes beleegyezése nélkül külföldre vitte. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet megalapozatlanság miatt jog­szabálysértő. Indokolása szerint „az elhelyezés megváltoztatása iránti perek eldöntésénél is meghatározó a módosított 1 7. sz. Irány­elvben foglalt az a követelmény, hogy a gyermekek elhelyezésé­nek alapvető szempontja a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermekek életét érintő minden körülmény feltárásával és együt­tes mérlegelésével kell határozni, egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön. A perbeli esetben nem volt vitás, hogy a felperes a nála elhe­lyezett gyermekek tartózkodási helyét jogellenesen változtatta meg, de az alperes azt nem vonta kétségbe, hogy a gyermekek jelenle­gi helyzetében ellátásuk, gondozásuk és fejlődésük kifogástala­nul biztosított. A bíróság az elhelyezés megváltoztatására okot adó feltételrendszerből a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása nél­kül emelte ki a felperesnek a gyermek tartózkodási helyének meg­változtatásával megvalósított önkényes és jogellenes magatar­tását,.... megfelelő adatok hiányában azonban alaposan kétséges, hogy ennek a körülménynek a kiragadott értékelése összhangban áll-e a gyermekek valóságos érdekeivel, és a döntés nem csupán a felperes jogellenes magatartását kívánja-e szankcionálni. A bíró­ság nem vizsgálta az alperesi környezet megfelelőségét, ahol az alperes kizárólagos gondoskodása soha nem valósult meg, így a körülmények lényeges megváltozása tekintetében sem lehet egy­értelmű megállapítást tenni. Ahhoz, hogy a gyermekek elhelyezé­sénél a gyermekek érdeke, mint elsődleges szempont értékelhető legyen, az alperesi környezet objektív és szubjektív adottságai­nak körültekintő vizsgálata nem mellőzhető". (BH 1996/5. 262.). 87

Next

/
Thumbnails
Contents