Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
aránt arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődése a II. r. alperesnél biztosított. Bár a gyermek nevelésére mind az I. r., mind a li. r. alperes alkalmas, a vér szerinti szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyeztetné, mert ezáltal olyan környezetbe kerülne, amellyel semmiféle érzelmi kapcsolata nem alakult ki, és a jelenlegi megfelelő, megszokott, szeretetteljes környezetétől kellene megválnia. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta. Indokolásában kiemelte, hogy „a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perben, különösképpen abban az esetben, ha a megváltoztatás folytán a gyermek idegen harmadik személy - gondozásába adásának kérdésében kell dönteni, kiemelkedő körültekintéssel, együttesen kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek a gyermek valóságos érdekének érvényre juttatásában közrehatnak... Önmagában a gyermek nevelésére való alkalmasság nem zárja ki a veszélyeztetettség megállapítását, hiszen a Csjt. 72/A. §-a szerinti veszélyeztetettség nem pusztán a fizikai veszélyhelyzetet foglalja magában, hanem mindazt, ami a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése ellen hathat: így a pszichikai, érzelmi veszélyeztetettséget is. A gyermeknek a nevelőapától való elszakítása és a vér szerinti apai környezetben való elhelyezése - amelyhez a gyermek semmilyen módon nem kötődik -, a gyermek jelenlegi érzelmi fejlődésére és pszichikumára olyan negatív hatást gyakorolna, amely a veszélyeztetettség fogalmába tartozik..." (Pfv. II. 22 431/1995.). Előfordul, hogy a szülők felhatalmazása folytán a gyermek átmenetileg másnál nevelkedik, az ítélkezési gyakorlat azonban ilyen esetben a gyermeket nem tekinti harmadik személynél elhelyezettnek. „A szülőknek az a megállapodása, hogy kiskorú gyermekük nevelését és gondozását harmadik személyre bízzák, nem tekinthető olyan megállapodásnak, amely a gyermek elhelyezésének kérdését a szülőkre kötelező hatályú megegyezéssel rendezi; a szülői felügyeletre jogosult szülők a gyermek gondozására, nevelésére, felügyeletére vonatkozó megbízást visszavonhatják és a gyermek kiadását per útján kérhetik (PJD V. 260; BH 1972/2. 7012.). 77