Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

aránt arra a következtetésre jutott, hogy a gyermek megfelelő tes­ti, értelmi és erkölcsi fejlődése a II. r. alperesnél biztosított. Bár a gyermek nevelésére mind az I. r., mind a li. r. alperes alkalmas, a vér szerinti szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszé­lyeztetné, mert ezáltal olyan környezetbe kerülne, amellyel sem­miféle érzelmi kapcsolata nem alakult ki, és a jelenlegi megfelelő, megszokott, szeretetteljes környezetétől kellene megválnia. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati eljárás­ban hatályában fenntartotta. Indokolásában kiemelte, hogy „a gyer­mekelhelyezés megváltoztatása iránti perben, különösképpen ab­ban az esetben, ha a megváltoztatás folytán a gyermek idegen ­harmadik személy - gondozásába adásának kérdésében kell dön­teni, kiemelkedő körültekintéssel, együttesen kell vizsgálni azo­kat a körülményeket, amelyek a gyermek valóságos érdekének érvényre juttatásában közrehatnak... Önmagában a gyermek nevelésére való alkalmasság nem zárja ki a veszélyeztetettség megállapítását, hiszen a Csjt. 72/A. §-a sze­rinti veszélyeztetettség nem pusztán a fizikai veszélyhelyzetet fog­lalja magában, hanem mindazt, ami a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése ellen hathat: így a pszichikai, érzelmi veszé­lyeztetettséget is. A gyermeknek a nevelőapától való elszakítása és a vér szerinti apai környezetben való elhelyezése - amelyhez a gyermek semmilyen módon nem kötődik -, a gyermek jelenlegi érzelmi fejlődésére és pszichikumára olyan negatív hatást gyako­rolna, amely a veszélyeztetettség fogalmába tartozik..." (Pfv. II. 22 431/1995.). Előfordul, hogy a szülők felhatalmazása folytán a gyer­mek átmenetileg másnál nevelkedik, az ítélkezési gyakorlat azonban ilyen esetben a gyermeket nem tekinti harmadik személynél elhelyezettnek. „A szülőknek az a megállapodása, hogy kiskorú gyermekük ne­velését és gondozását harmadik személyre bízzák, nem tekinthe­tő olyan megállapodásnak, amely a gyermek elhelyezésének kér­dését a szülőkre kötelező hatályú megegyezéssel rendezi; a szü­lői felügyeletre jogosult szülők a gyermek gondozására, nevelésé­re, felügyeletére vonatkozó megbízást visszavonhatják és a gyer­mek kiadását per útján kérhetik (PJD V. 260; BH 1972/2. 7012.). 77

Next

/
Thumbnails
Contents