Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Ha tehát a szülő a Csjt. 71. §-ának (2) bekezdésében írt szülői felügyeletet nem a gyermek érdekében gyakorolja, vagy arra nem képes, a kötelezettségek nemteljesítése foly­tán jogai korlátozhatók, melynek egyik módja, hogy a bíró­ság a gyermeket harmadik személynél helyezi el. A kifejtettekből másrészt az is következik, hogy mindad­dig, amíg a gyermeknek a szülője a felügyeleti joggal járó kötelezettségeit a gyermek érdekében teljesíti, ebben mu­lasztás vagy felelőtlenség nem terheli, illetve egyéb alkal­matlansági tényező nem befolyásolja őt, a szülői felügyeleti joga is megilleti, tehát a gyermek harmadik személynél csak kivételesen helyezhető el. A Csjt. 71. § (1) bekezdésének alkalmazása során azon­ban további kérdésként vetődik fel a gyakorlatban, hogy a szülői felügyelettel járó kötelezettségek teljesítésének mi­lyen mértéke vagy módja az, ami a gyermek érdekében áll, illetve mely esetekben lehet megállapítani a gyermek olyan érdeksérelmét, ami a harmadik személynél történő elhelye­zést indokolttá és szükségessé teszi. Nyilvánvaló, hogy ez a mérték minden esetre általánosít­ható, abszolút elvárásokat és kategóriákat nem tartalmaz­hat. Az adott ügy egyedisége, a szülő és a harmadik sze­mély részéről nyújtható gondoskodás egymáshoz való vi­szonya az, melyet a bíróságnak az ilyen tárgyú perekben vizsgálni kell. A harmadik személynél való elhelyezés lehetősége szinte kizárólag olyan ügyekben vetődik fel, melyekben a harma­dik személy akár valamelyik szülővel együtt, akár egyedül már huzamosabb ideig ellátta a gyermek gondozását, alkal­masságát bizonyította és a gyermek és közte bizonyos érzel­mi kötődés is létrejött. 71

Next

/
Thumbnails
Contents