Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

lőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kinyilváníthassa a véleményét. A gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni". Az Egyezmény szövegéből tehát bizonyos mértéktartó óvatosság olvasható ki azáltal, hogy a gyermek ítélőképességének elbírálásával összefüggésben meghatározott életkort, élethelyzetet nem jelöl meg. A Csjt. 74. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a gyermek a 14. életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak az egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti. A Csjt.-nek ez a szövegezése az életkor megjelölése mellett a konkrét ügyben feltárt körülményekhez igazodva ismeri el a gyermek választási jogának döntő jelentőségét, a 12/1995. (VI. 22.) IM rendelet pedig a gyermek meghallgatását életkorára és érettségére figyelemmel tartja kötelezőnek. A gyermek meghallgatásának módjára nézve a Pp. 279. §ának (2) bekezdése előírja, hogy ilyenkor a gyermek a perben nem tanúként, hanem érdekeltként vesz részt, és figyelemmel arra, hogy a gyermek számára a bírósági tárgyalás légköre különös megterhelést jelenthet, a bíróság a kiskorú számára szükség esetén ilyen esetben ügygondnokot rendel, továbbá gondoskodik arról, hogy a meghallgatásra a szülők távollétében kerüljön sor. A Legfelsőbb Bíróság a gyermek választásával, véleménynyilvánításával és állásfoglalásával összefüggésben kialakított gyakorlat egységesítése érdekében több eseti határozatban fejtette ki az álláspontját: 57