Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)
szakmunkásképző intézetbe, és saját elhatározásából - az anya hozzájárulásával - az apánál maradt. A bíróság jogerős ítéletével mindkét gyermeket a felperesi apa gondozásába adta. Felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolása szerint nem volt kétséges, hogy M. fizikai és érzelmi fejlődése az anyánál kiegyensúlyozott volt, azonban a tanulmányi eredményében bekövetkezett, feltűnő visszamaradottság - még a gyermek valóban gyengébb képességei mellett is - a gyermek érdekében történő beavatkozást tett szükségessé... A másodfokú bíróság ítéletében a peres adatokra támaszkodva okszerű és megalapozott következtetést vont le arra nézve, hogy az anya a gyermek értelmi fejlődése érdekében nem tanúsított olyan gondosságot, ami a szülőtől elvárható lenne, és az általános iskola felső tagozatába járó gyermek felügyeletét nem az adott helyzethez szükséges módon látta el. Ebből a szempontból a felperes részéről tapasztalható az a felelősségérzet, amely a gyermek további fejlődése érdekében elengedhetetlenül szükséges, ezért az elhelyezés megváltoztatásának jogszabályi feltételei megvalósultak. (LB Pfv. II. 20. 845/1999.) Az alkalmasság körében kell értékelni a szülő olyan egészségügyi problémáit, amelyek a nevelés ellátásában őt befolyásolják. „A felperes keresetében a gyermekelhelyezés megváltoztatását, a gyermek nála történő elhelyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a bontópert követően kiújult, súlyos idegbetegsége miatt alkalmatlanná vált a gyermek nevelésére.... Az elsőfokú bíróság ítéletével a gyermek elhelyezését megváltoztatta, és a leánygyermeket a felperesnél helyezte el. ítéletének indokolása szerint az alperesnek már a házasság fennállása alatt is voltak „idegi problémái", öngyilkosságot is megkísérelt, de 1992től állapota rendeződött, ezért az egyezségkötéskor ismételt megbetegedése nem volt előre látható. Rövid idő múlva azonban betegsége kiújult, és a pszichológus szakértő véleménye szerint abban visszaesés várható, így az alperes a gyermek gondozására csak megszakításokkal és akkor is csak szülői segítséggel lenne képes. A felperes esetében a gyermeknevelést kizáró ok nem áll fenn. 45
