Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

Ugyanezt az elvárást tartalmazza a Csjt. 1. §-ának (2) bekezdése is, amelyet a Gyermek Jogairól szóló New York-i Egyezménynek megfelelően a Csjt. 1995. évi XXXI. törvénnyel történt módosítása iktatott be, amikor kimondja, hogy e törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Akkor tehát, amikor a gyermek életével összefüggő egyes tényezők vizsgálatára sor kerül, azok mérlegelésénél a gyermek érdeke minden más szempontot megelőz. A terjedelmes bizonyítás legtöbb esetben az ilyen tárgyú perek elhúzódásához vezet, ami az ellentéteket fokozza. Ez károsan hat a gyermekre, de sok esetben a szülőknek ebben az átmeneti időszakban tanúsított magatartása további adatokkal szolgál annak eldöntéséhez, hogy a gyermek nevelésére melyikük az alkalmasabb. 3.5. Az elhelyezést befolyásoló tényezők Az a követelmény, hogy a gyermekelhelyezési perekben a bíróságnak a jövőre nézve kell megtalálnia a legmegfelelőbb megoldást (Id. a 3.2. pontban a gyermekelhelyezési jogviták jellegéről írottakat), nem jelenti azt, hogy a releváns tényeket illetően a valós helyzettől elrugaszkodhat. „A gyermek elhelyezésének elbírálásánál a per során, illetve az ítélet meghozatalának idejében lévő helyzet alapulvételével kell dönteni. A fennálló helyzet megváltoztatására a felek által a perben tett ígéretek nem vehetők figyelembe, azoknak betartását, tényleges megvalósulását ellenőrizni nem lehet. Ezeknek az ígéreteknek a bekövetkezte teljesen bizonytalan, ítéleti döntést pedig csak már meglévő helyzet és adottságok alapján lehet hozni" {Dr. Csiky-Dr. Simon A családjogi tartási kötelezettség, gyermekelhelyezés, KJK., Budapest 1962.). 42 N