Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

- ha a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van. A szülőnek a saját szükséges tartása terhére megállapítható kötelezettsége azonban nem korlátlan. A törvény szóhasználata is azt fejezi ki, hogy a szülő a rendelkezésére álló anyagi eszközöket „megosztani" köteles kiskorú gyermekével, így a Csjt. 69/A. §-a (1) bekezdésének megfelelő alkalmazása nem vezethet olyan eredményre, hogy a tartás teljesítésével a szülő megélhetése teljesen ellehetetlenüljön. Ezt a tételt a Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében is kimondotta, és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével további bizonyítást rendelt el annak megállapítására, hogy a pénzbeni tartásra kötelezett szülő tényleges jövedelme megegyezik-e a kimutatott jövedelmével. Az utóbbiból ugyanis a Legfelsőbb Bíróság a gyermeket gondozó szülő szűkös anyagi helyzete mellett sem látott lehetőséget arra, hogy annak 50%-át a két közös kiskorú gyermek tartására - a gyermekek rászorultságának fennállása esetére is - tartásdíjként elvonja, mert a fennmaradó összeg a kötelezett életben maradásához elengedhetetlen létminimumot sem fedezné. (BH 1996/11. 591.) A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt fokozott helytállási kötelezettség csak a szülőket terheli. Ez a kötelezettségük fennáll akár a saját háztartásban természetben nyújtják a tartást, de akkor is, ha pénzbeni tartás fizetésére kötelesek, beleértve a Csjt. 69/D. §-ának (1) bekezdése szerinti azt az esetet is, ha a gyermek a szülő háztartásában él ugyan, de a szülő a tartásáról nem gondoskodik. A szülőnek a gyermekkel szembeni fokozott tartási felelősségével kapcsolatban egységes ítélkezési gyakorlat alakult ki arra nézve, hogy a tartási kötelezettség sorrendjében hátrább álló nagyszülőnek a tartásért való helytállására csak akkor kerülhet sor, ha a szülő a gyermek tartását a saját szük155