Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

kotmányosságát az Alkotmánybíróság az említett határozat 8. pontjában az alábbiakkal indokolja. „A Btk. 196. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy »aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.« ...Tény, hogy az állam által elfogadott, és az 1976. évi 8. tvr.-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 11. cikke szerint a részes államok lényegében azt vették tudomásul, hogy polgári jogi követelés nem teljesítése büntetőjogi eszközökkel nem szankcionálható. Ezzel ütközni látszik a Btk. 196. §-a. Az ütközés azonban látszólagos. E kérdés vizsgálatánál ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni a Gyermekek Jogairól szóló és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezményből folyó állami kötelezettséget, amely összhangban áll az Alkotmány 67. íjának (1) bekezdésével. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmánya idézett cikke szerinti tilalom egyértelműen polgári jogi viszonyokból, szerződésekből eredő követelésekre vonatkozik. Az elmulasztott gyermektartásdíj-követelés azonban nem egyszerűen polgári jogi követelés. A tartásdíj - mint arra az Alkotmánybíróság rámutatott - a gyermek testi, szellemi jólétét biztosító anyagi feltételek része, amelyet a szülő saját megélhetése rovására is köteles megteremteni. A megítélt tartásdíj-összeg nem fizetése esetén megnyílt követelés tehát nem minősülhet egyszerűen polgári jogi kötelezettségnek, amely büntető eszközökkel nem szankcionálható. A tartásdíj megfizetésének elmulasztása, ha az a gyermek létét veszélyeztető súlyos mulasztás, (a gyermeket nélkülözésnek, illetve súlyos nélkülözésnek teszi ki) a büntetőjogi szankcióval kikényszeríthető lesz. Ezzel összefüggésben a nemzetközi egyezségokmányban foglalt tilalom éppen ezért fel sem hozható. Már csak azért sem, mert a Gyermek Jogairól szóló Nemzetközi Egyezményt aláíró államok számára, - mint amilyen Magyarország is - a gyermek érdeke, mégpedig a »gyermek mindenekfelett álló érdeke« védelme jelent elsődleges szabályt. E védelmet kell szolgálniuk a hatóságoknak minden ténykedésükben. Ez a kötelezettség jelenik meg tehát a Btk. 196. §-ában is. Ez kivételes és legsúlyosabb korlátozó eszköz ugyan, de mert a Btk. ugyanezen 144