Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

II. GYERMEKTARTÁS A gyermek tartása iránti perek a tartási kötelezettséggel össze­függő jogviták közül a legtipikusabbak. Jelentőségüket nem­csak a kimagaslóan nagy számszerűség, hanem a jogilag védett érdek egyépi és társadalmi súlya határozza meg. A kiskorú gyermeknek a család, az állam és a társadalom ré­széről biztosítandó védelme és a róla való gondoskodás ­melynek része a felnövekedéséhez szükséges anyagi felté­telek biztosítása - nemcsak a gyermek alkotmányos alapjo­ga, de ennek a jogosultságnak az érvényesítését nemzetkö­zi egyezmények is kötelezően írják elő. A fenti kiemelkedő jelentőség a jogszabály szerkezeté­ben is kifejezésre jut. A Csjt. a kiskorú gyermek tartásával külön alcímben foglalkozik, melyben az általános rendel­kezésektől eltérő, szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg, a tartásra vonatkozó általános szabályok alkalmazása során pedig a bíróság mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire fi­gyelemmel, jogait biztosítva jár el. /. A tartás fogalma Tartásról akkor beszélünk, amikor a saját létfenntartására az önmaga erejéből nem képes személy a szükséges igényei­nek biztosítására más személy (szerv) rendszeres szolgálta­tásait veszi igénybe. A tartás egyrészt a létfenntartást közvet­lenül biztosító szolgáltatásokat (lakás, élelmezés, ruházko­dás) foglal magában, másrészt kiterjed a gondozásra (mosás, takarítás, tisztasági szolgáltatások), gyógyíttatásra (orvos, 131

Next

/
Thumbnails
Contents