Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

II. GYERMEKTARTÁS A gyermek tartása iránti perek a tartási kötelezettséggel összefüggő jogviták közül a legtipikusabbak. Jelentőségüket nemcsak a kimagaslóan nagy számszerűség, hanem a jogilag védett érdek egyépi és társadalmi súlya határozza meg. A kiskorú gyermeknek a család, az állam és a társadalom részéről biztosítandó védelme és a róla való gondoskodás melynek része a felnövekedéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása - nemcsak a gyermek alkotmányos alapjoga, de ennek a jogosultságnak az érvényesítését nemzetközi egyezmények is kötelezően írják elő. A fenti kiemelkedő jelentőség a jogszabály szerkezetében is kifejezésre jut. A Csjt. a kiskorú gyermek tartásával külön alcímben foglalkozik, melyben az általános rendelkezésektől eltérő, szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg, a tartásra vonatkozó általános szabályok alkalmazása során pedig a bíróság mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva jár el. /. A tartás fogalma Tartásról akkor beszélünk, amikor a saját létfenntartására az önmaga erejéből nem képes személy a szükséges igényeinek biztosítására más személy (szerv) rendszeres szolgáltatásait veszi igénybe. A tartás egyrészt a létfenntartást közvetlenül biztosító szolgáltatásokat (lakás, élelmezés, ruházkodás) foglal magában, másrészt kiterjed a gondozásra (mosás, takarítás, tisztasági szolgáltatások), gyógyíttatásra (orvos, 131