Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

alól a Csjt. 72/A. §-ának (4) bekezdése alapján hozott ideiglenes intézkedés, amely a Pp. 1 56. §-ának (8) bekezdése szerint előzetesen végrehajtható. Ezen kívül a Polgári perrendtartásnak sem az előzetes végrehajthatóságról rendelkező 231-232. §-ai, sem a házassági perek szabályait tartalmazó XV. fejezete, illetve a szülői felügyelet megszüntetésével kapcsolatos XVII. fejezete nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelynek alapján a gyermek átadása, illetve elhelyezése tárgyában hozott nem jogerős, érdemi befejező határozat előzetes végrehajthatóságának kimondására lehetőség lenne. A törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a bíróság határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani, és mivel ez a felsorolás kimerítő, a jogszabály kiterjesztő értelmezésének nincs helye (P. törv. II. 20 554/1993.). Ebből következik, hogy az ideiglenes intézkedést tartalmazó, előzetesen végrehajtható végzés kivételével a végrehajtható okirat kiállítására a Vht. 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a jogerős határozat alapján, a teljesítési határidő letelte után kerülhet sor, első fokú ítélet alapján tehát nem. A jogirodalomban ezzel ellentétes álláspont is felmerült {Bajory Pál: Fellebbezés a polgári eljárásban, KJK., Budapest 1987 192. old.). A fenti jogszabályi rendelkezés alól további kivételt jelent az, ha a gyermek átadása vagy elhelyezése kérdésében a felek egyezséget kötöttek, a bíróság által jóváhagyott egyezség ugyanis a Vht. 1 3. §-ának (2) bekezdése értelmében előzetesen végrehajtható. A jogosult kérelmére a végrehajtási lapot az ügyben első fokon eljárt bíróság állítja ki (Vht. 15. §), és abban a kötelezettet felhívja az önkéntes teljesítésre. Ezt a végrehajtható okiratot a kötelezett lakóhelye szerint illetékes végrehajtónak küldi meg, aki azt a feleknek postán kézbesítteti. A vég125