Bencze Lászlóné: Gyermekelhelyezés, gyermektartás (Budapest, cop. 2001)

szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A (2) bekezdés értelmében a kapcsolattartás a szülőt akkor is megilleti, ha a szülői felügyeleti joga szünetel. Ez utóbbi rendelkezés kiemelkedő jelentőségű, mert a szülői felügyelet joga legtöbbször éppen azért szünetel, mert a gyermek a másik szülőnél vagy másnál van elhelyezve. A kapcsolattartás jogának és kötelezettségének garanciális jellegét hangsúlyozza a Gyermek Jogairól New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 9. cikke, mely kimondja, hogy az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelően úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenekfelett álló érdekében szükséges. Az Egyezmény 10. cikke a kapcsolattartást még a különböző államokban élő szülők számára is biztosítja. A kapcsolattartás jelentőségével a Legfelsőbb Bíróság többször módosított 17. Irányelve VI. pontja is foglalkozik az alábbiak szerint: „A házasság felbontása" (ideértendő a gyermek másnál való elhelyezése is) „nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell a szülő-gyermeki kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét, és különösen az élet sorsfordulóinál, tanulmányai megválasztásában, az életre való felkészülésében számíthat segítségükre. 115