Baranyai János: Az adásvétel és a csere (Budapest, 2000)

Az adásvétel alperes ügyvezető igazgatója a felügyelőbizottságának elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írta alá. A felperes az árverést követően összesen 410 000 forintot fizetett be az alperes pénztárába. Az adásvételi szerződés megkötésére végül is nem került sor. A bíróság jogerős ítéletében a felperes szerződés érvényességének megállapítása iránti keresetét elutasította, és kötelezte az alperest, hogy fizesse vissza a felperesnek az általa felvett 410 000 forint vételárrészt és annak kamatait. ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette, hogy az árverésről készült jegyzőkönyvet a felperes nem írta alá, ezért amennyiben az tartalmazná is az adásvételi szerződés lényeges elemeit, a jogügylet írásba foglaltnak nem minősül, és a Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése értelmében már ez okból semmis. A Ptk. 120. §-ában szabályzott árverés útján való tulajdonszerzés pedig a perbeli esetben nem jöhet szóba, mert az árverés nem hatósági kényszerintézkedés volt, hanem az alperes saját vagyonát ajánlotta fel önkéntes megvételre. Miután a felperes 410 000 forintot a vételárból teljesített, ez az összeg részére - annak kamataival együtt visszajár. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és a szerződés érvényes létrejöttének megállapítása végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadta: nem volt tudomása arról, hogy az árverésről készült jegyzőkönyv nem tartalmazza szabatosan az elhangzott vételi ajánlatát, az alperes elfogadó nyilatkozatát és a vételárat; szintén az alperes mulasztása, hogy az árverési jegy74